Kevesebb, mint egy hónap van a választásokig, így ideje tartanunk egy rövid terepszemlét, hiszen nem árt, ha a politológusokon kívül más is érti, mi folyik ebben a Fidesz verte országban.

A görögöknek az Íliász, a magyaroknak a nemzeti együttműködés rendszere jutott. Az utóbbi eléggé posztmodern nemzeti eposz, de a kötelező kellékek közül azért többet is felvonultat.

Pillanatokon belül itt a választás. De különösebb felhajtást nem tapasztalunk. A Fidesz éppen csak szesztilalmat nem rendelt el a nagy napra, ahogyan a szocializmus óloméveiben történt, egyébként előrelátóan gondoskodott arról, hogy nagy izgalom most se legyen.

Az orbáni választójogi rendszer egyik legnagyobb bűne az, hogy megosztja a magyar állampolgárokat, és megbünteti azokat, akik amúgy anyagilag is hozzájárulnak az ország működéséhez.

Amikor híre ment, hogy a miniszterelnök eladósorba került legnagyobb lánya már gyűrűs menyasszony, mindenki azt hitte, hogy a Közgép a szerencsés vőlegény.

Készséggel elhisszük, hogy az Orbán-kormány szerint a XXI. századi Magyarország legnagyobb problémája (és az előző kabinetek legfőbb bűne) az energiaárak indokolatlanul magas szintje. Apró értelmezésbeli problémát okoz ugyanakkor, hogy egyrészt erről a súlyos nemzetstratégiai kihívásról egyetlen szót sem ejtettek 2010-es választási programjukban, másrészt egészen 2012-ig tudomást sem vettek róla.

A Fidesz gazdaságpolitikájának egyik meghatározó eleme volt az elmúlt négy évben az úgynevezett keleti nyitás, vagy egyszerűbb kifejezéssel élve a kelet-politika, hiszen a tőlünk keletre található országokkal nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is szorosabbra próbáltuk fűzni a viszonyt.

Az ellenzéki médiumokat, elsősorban a netes fórumokat, a kevéske televíziós megjelenést, egyes politikusok nyilatkozatait és a kormánykritikus civil szférát figyelve az elmúlt hetekben olyan érzésem támadt, mintha április 6-ikán nem is Orbán Viktor hatalmának meghosszabbításáról, hanem Vlagyimir Putyinról szólnának a magyar választások.

Csütörtökön Orbán Viktor „helyszíni szemlét tartott” a magyar–ukrán határ térségében – idézi az MTI Havasi Bertalant, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjét. Vele tartott Pintér Sándor belügyminiszter és Hajdu János TEK-főigazgató is.

A jelenlegi országgyűlési kampány egyik legaktívabb résztvevője nem párt. Mi más lehetne, merül fel a jogos kérdés, hiszen a verseny ezen a piacon alapvetően a pártok között zajlik. A válasz: megjelent a pályán egy új szereplőtípus, a politikai jellegű civil szervezet.

Lehet arról hosszú cikkeket írogatni, mennyire nevezhető demokráciának a magyar politikai rendszer. De beszélhetünk egy igazán prózai problémáról is: arról, hogy a Fidesz választási csalást követ el.

Ha valakinek egyetlen pillanatig megfordult is a fejében, hogy itt valamiféle konszolidációs időszak jön Orbán újrázásával, jobb, ha ezt feledi.

Amikor a Fidesz négy éve hatalomra került, azt ígérte, hogy mindenkinek csökkenteni fogja az adóterhelését, a zsebünkben maradó temérdek pénzből aztán sok-sok hűtőgépet vehetünk majd, ígérte Vargha Mihály. Ebből az lett, hogy aki amúgy is sokat keresett, annak sok pénze maradt, aki keveset, attól még abból is elvettek az adójóváírás megszüntetésével.

Az új választási szabályozás jelentősen megnehezíti, sőt ellehetetleníti azon külföldön élő magyar állampolgárok szavazását, akik itthon nem számolták fel magyarországi állandó, vagy ideiglenes lakhelyüket.

Nagyon sürgős volt Áder János köztársasági elnöknek, hogy aláírja a paksi bővítésről szóló biankó csekket, melyet a parlament szavazott meg az oroszoknak. Nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet népszavazást tartani - fűzte hozzá az államfő.

A választások előtti hangulatjavító béremeléseket és más anyagi természetű juttatásokat nehéz nem úgy értelmezni, mint egyértelmű szavazatszerző céllal meghozott intézkedéseket. Bár a Fidesz tavaly azt mondta, nem lesz osztogatás, a kormánypárt mégis több olyan hangulatjavító intézkedést hozott, amelyek közvetlenül a választások előtt valósulnak meg.

Fidesz-rajongónak lenni nehéz mesterség. 2001-2002 után másodszor élik át azt a kellemetlenséget, hogy az eddigi uralkodása során, négy éven át mindenen átgázoló Orbán-Kövér-Áder csatársor gyalázatos végjátékban mér vereséget saját magára.

A 2014-es országgyűlési választás elmarad. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője ugyanis azt közölte: a polgároknak a rezsicsökkentés védelméről és a rendszer profitmentessé tételéről kell dönteniük április 6-án.

A Ténytár már többször foglalkozott az állampolgárok mindennapjait érintő ellátások megszervezésével. Kiemeltük, hogy az elmúlt években jelentős centralizáció zajlott le temérdek területen, amelyek között voltak sikeresebbek és (finoman szólva is) kevéssé sikeresek.

Szombat délutánra véglegessé vált az összefogás az ellenzéki erők között: a szocialisták kongresszusa hivatalosan is elfogadta a listát, és Mesterházy Attilát nevezte meg miniszterelnök-jelöltként. Természetesen mindenki tudta, hogy így lesz, de a hivatalos út, az hivatalos út.