A Belügyminisztérium az október 23-án tartott orbánista demonstráció résztvevőinek számát jelentősen felül-, az ellenzéki rendezvények látogatottságát pedig ugyanilyen módon alulbecsülte.

Őszintén remélem, hogy a Milla október 23-i tüntetése egy hatalmas siker lesz, és tényleg megkezdődik az Orbán-rezsim lebontása. Az előjelek azonban – finoman szólva – lehetnének jobbak. Látszik ugyanis, hogy mindenki súlyosan elidőzítette magát. A Milla és a Szolidaritás belesétált egy saját maguk által felállított csapdába.

A békemenetesdivel és az Orbán-beszéd időzítésével a kormányfő demonstrálja, hogy komolyan veszi a Bajnai Gordon jelentette kihívást. Bajnai miatt olyanok is kimehetnek az utcára, akik egyébként nem jelennének meg.

Az elmúlt 22 évben a magyar politika szép lassan süllyedt le, lehetne sorolni az azóta is feltáratlan korrupciós ügyeket az olajszőkítéstől, a székházeladáson át Tocsik Mártáig. Együtt néztük végig, hogy a politika mindkét oldala hogyan foglalja el a demokratikus intézményrendszer székeit, hogyan herdálja el a közvagyont és az elmúlt 10-12 évben hogyan zúzta porrá a magyar gazdaságot is.

A kormányfő szerint 2020-ra jön el a Fiatalok Kánaánja, amikor minden kivándorolt haza akar majd jönni. De ha újraválasztását eközben látványosan a nyugdíjasok támogatására alapozza, ki hiszi ezt el neki?

Úgy látszik, a miniszterelnök képtelen megszabadulni rossz szokásától, a hazudozástól. Bár ezt tegnapi Kossuth Rádióban elhangzott beszélgetésében is megerősítette: „Az elmúlt nyolc évben folyamatosan hazudtunk”.

Háború az nincs. Sőt, forradalom sincs. Magyarország kormánya csak tájékoztatja a kedveslakosságot, hogy hülye, mint a segg. Szerintük erre feltétlenül szükség van, mert ahogy Giró Szász András hirdetésmagyarázó és konyaknagykövet elmondta, az ellenzék manipulatív információkkal látta el a kedveslakosságot, amit iziben helyre kellett tenni:

Orbán és Matolcsy végtére rugalmasan elszakadt saját „kőbe vésett” unortodoxiájától – a múlt heti költségvetési megszorítás azt bizonyította, hogy ez a két éve tartó kalózkodás legalábbis az eddigi eszközökkel nem folytatható.

A gazdasági szabadságharc elbukása után a kormány számára nem maradt más, mint a félrevezető propaganda. Ennek érdekében szeptember elején Orbán Viktor fejében megszületett egy nem létező IMF-követeléslista, rá egy hónapra pedig közpénzeket felhasználva, 200 millióért reklámozzák ennek elutasítását.

Ha nem ismernénk Matolcsy György közgazdásznak az elmúlt negyedszázad során, részben felelős pozícíók betöltőjeként elhangzott merészebbnél merészebb, gyakran a fantazmagória világát idéző kijelentéseit, cikkeit, akkor azt is megkockáztathatnánk: a nemzeti gyásznapot megelőző délelőttön az unortodox politika kimúlt.

A kormány elhibázott gazdaságpolitikája miatt jöhet az újabb megszorítócsomag, ami az egykulcsós adó, az IMF-vel való nem megálapodás és a többi igazi unortodox lépés miatt kerülthet bevezetésre. Az intézkedések forrása a portfolio.hu:

A kormány néhány héttel ezelőtt kezdte csupán valóban elhinni, hogy a jövő évi büdzsé tervezetében 500-600 milliárdos lyuk tátong, és hogy ebből baj lesz. Ekkorát nem lehet véletlenül tévedni.

A Népszabadság szerint Gerzsánszki Lajos lett az abszolút győztes a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei földbérletpályázaton, összesen 732 hektár földterületet nyert el. A hír azért érdekes, mert Lajos Budai Gyula volt elszámoltatási kormánybiztos, jelenleg a vidékfejlesztési minisztérium államtitkárának, unokaöccsének apósa.

Nincs az a tudományos apparátus, amivel egy városi legendát cáfolni lehetne, ha jólesik hinni benne. Az egyik ilyen ezerszer cáfolt, mégis legyőzhetetlen legenda szerint Magyarországon a segélyezettek annyi pénzt kapnak az államtól, hogy nem éri meg dolgozniuk. A másik legenda, hogy ha az érintettek nem lennének lusták, munkát is találnának.

Régóta vágytunk már az erőskezű vezetésre. Hát tessék, ennyit tud: lopni két erős marokkal. A rendszerváltás óta téma, hogy a demokrácia nem hatékony rendszer. Ahogy teltek az évek, egyre gyakrabban került elő a demokráciafáradtság fogalma. Ez mogyoróhéjban azt jelenti, hogy a dolgok nem mennek előre, a pártok csak vitatkoznak a parlamentben, és ráadásul még választani is kell közülük.

A 2010-ben kétharmados többséget szerző kormánypártok alkotmányozó többségüket minden különösebb teketória nélkül használják arra (is), hogy a következő választásokon a lehető legrosszabb helyzetbe hozzák versenytársaikat. A Ténytár összeszedte a legfontosabb korlátozó megoldásokat.

A Fidesz kedden benyújtotta a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot. Ha egy konszolidált európai demokráciában élnénk, egy ilyen törvény aligha érdekelné az embereket. A választás technikai részleteit tartalmazza ugyanis, a választási eljárás tisztaságát pedig – gondolhatnánk – senki nem akarja meghekkelni. Kis hazánk azonban sajnos nem a konszolidált európai demokráciák közé tartozik.

Érdemes volt ma reggel meghallgatni a regisztrációval kapcsolatban Kubatov Gábor káposztaügyi kecsketitkárt a királyi tévében. A témával kapcsolatban valóban kevés hitelesebb arcot találhattak volna. Hiszen ki tudna nála többet a választási listakészítés gyakorlati hasznáról?

Akinek nem fűlik a foga az újfajta leventemozgalomhoz, az dobja a papírt a konzultációs kérdőív mellé. A szemétbe. Vagy használja gyújtósnak.

A parlament a hétfői ülésnapon tárgyalta meg az Élet-Érték Alapítvány országos népi kezdeményezését, amelynek az volt a célja, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi törvényi tényállássá minősítését. Az Élet-Érték Alapítvány a szükséges 50ezer duplájánál is többet, 106ezer aláírást gyűjtött össze.