Véleményvezér: Orbán Viktor mániája egyre drágább
Ha a kormányfő nem ragaszkodott volna annyira az egykulcsos adóhoz, a most bejelentett 600 milliárdos megszorításra semmi szükség nem lenne.
Véleményvezér: Orbán Viktor mániája egyre drágább

A kormány immár a harmadik vagy negyedik megszorítócsomagját jelenti be azóta, hogy 2010 őszén Matolcsy György még 7%-os gazdasági növekedést vizionált 2014-re. Ez a mostani csomag pedig tényleg fájni fog, mert szinte mindenkit érint.

 

Mégis, a Fidesz megmaradt támogatói jól teszik, ha rögzítik magukban: erre a csomagra az égvilágon semmi szükség nem volna, ha Orbán Viktor nem hinne szinte vallásosan az egykulcsos adó üdvözítő erejében.

 

A Széll Kálmán-terv 2.0 nevet viselő intézkedéstervezet sokban hasonlít az egyes verzióra. Akárcsak elődje, retorikailag ez a terv is elsősorban a kiadáscsökkentést hangsúlyozza, miközben azok megvalósíthatóságával kapcsolatban változatlanul nem sok kapaszkodót nyújt. A csomag valódi erejét így az újabb sarcok bevezetése adja, jelen esetben főként a tranzakciós- és telefonadó, továbbá a már egyszer beharangozott, de végül meg nem valósult e-útdíj.

 

Ami a kiadási tételeket illeti, fogalmunk sincs például, miként lehetne még 40 milliárdot spórolni a gyógyszerkasszán. Az a gyanúnk, Szócska Miklós államtitkár elkövette a legnagyobb hibát, amit egy bürokrata elkövethet: hozta a korábbi költségcsökkentési tervekben előírt számokat, és ezáltal szándéka ellenére felbíztatta főnökét, hogy szorítson még tovább a satun.

 

Az államigazgatásból lefaragni szándékozott 45 milliárd forint forrása hasonlóan bizonytalan. Igencsak kétséges, hogy ez az összeg a rendszer működésének komoly minőségi sérülése nélkül valóban behajtható lenne. Az önkormányzati funkciók átalakításából származó megtakarításokra vonatkozó becslések esetében pedig nincs igazán mihez viszonyítanunk, így csak remélni tudjuk, hogy nem a szokásos Matolcsy-módszerrel dolgoztak a tervezők.

 

Azonban még ha minden, a megtakarítandó összegekre vonatkozó előrejelzés pontosnak is bizonyul, annak sem örülhetünk igazán. Senkinek ne legyen ugyanis kétsége, hogy a kiadási oldal vágásai sajnos nem hatékonyságjavulásból, hanem egyszerűen minőségromlásból, illetve ellátandó feladatok el nem látásból származó megtakarítások lesznek.

 

A bevételi oldal alakulása lényegesen egyértelműbb: bár az útidíj kivételével számszakilag megalapozottabbnak tűnik, mint a kiadási oldalra vonatkozó számok, az új sarcok azonban a magyar gazdaság hosszú távú fejlődése szempontjából sokszorosan károsabbnak fognak bizonyulni. A banki tranzakciós adó igazi rémálom, mely rengeteget fog ártani a gazdaság működése szempontjából oly fontos pénzügyi közvetítőrendszernek.

 

Összességében a Széll Kálmán-terv 2.0 nagyon jelentős terheket tesz a magyar társadalomra, miközben az ország fejlődése szempontjából kontraproduktív hatású cselekvésre ösztönzi a gazdasági szereplőket.

 

A cikket teljes hosszában a Véleményvezér blogon olvashatja el.

 

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
0    *    3    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.