Növekvő szegénység és kirekesztettség, ráadásul a munkanélküliség sem csökkent az elmúlt három évben.

Költséges volt az utolsó 1-2 százalék

2010-ben a Fidesz stabil és rendben lévő költségvetést örökölt, minimális kockázatokkal. Ennek megfelelően, év végén alig volt 4 százalék fölött a költségvetési deficit. A gazdaságpolitikai ámokfutásnak köszönhetően, viszont jó két és fél év kellett ahhoz, hogy a 3 és a 4,2 százalék közötti 300 milliárd forintos rést stabilan le tudják tornázni – több mint 2000 milliárd forintnyi megszorítással! Ha a tavalyi 2 százalékos hiányt vesszük alapul, a csökkentés még akkor is csak körülbelül 570 milliárd. Ez nem jelent mást, mint hogy a kormány nem-ortodox módon eltapsolt több mint 1500 milliárd forintot. (Volt ebben egykulcsos adó-bukta, fölöslegesen megemelkedett kamatterhek, recesszió, és sok más, kisebb teher.)

Röviden összefoglalva: ha 2010-ben nem jelentik be az egykulcsos adót, majd azt követően nem kezdenek bele ad-hoc ötletelésbe, hogy miként is lehetne kipótolni az 500 milliárdos lyukat (ideiglenesen lehetett kozmetikázni a magánnyugdíj-pénztári pénzek államosításával), akkor már tavaly is kikerülhettünk volna az eljárás alól. Ehhez nem kellett volna mást tenni, mint nem nekimenni minden hónapban Brüsszelnek és az IMF-nek, nem játszani „szabadságharcosdit", és nem belevinni a gazdaságot a recesszióba.

A teljes írás az Egyenlítő TV blogon olvasható.