Ténytár: Bővülő középosztály helyett durva szegénység
Korábban már több alkalommal foglalkoztunk a szegénység magyarországi alakulásával. A gyermekszegénységről szóló blogunkban már jeleztük, hogy a kormányzat által korábban hangoztatott cél, az alulról nyitott, széles középosztály helyett polarizációt figyelhetünk meg a társadalom felső és alsóbb rétegei között. Ez sajnos különösen aktuális, lévén tegnap volt a szegénység elleni küzdelem világnapja.
Ténytár: Bővülő középosztály helyett durva szegénység

A Tárki egy korábbi kutatása alapján a válság óta (2009 és 2012 között) jelentősen nőtt a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya. Most pedig a KSH adta ki a szegénység mértékével és kiterjedtségével kapcsolatos kiadványát, amely szintén lesújtó állapotokat mutat. Csak ízelítőül: a háztartások háromnegyedének nincs fedezete váratlan kiadásokra, 32 százaléknak pedig kétnaponta nem futotta húsra.

 

Az olyan intézkedések, mint a családi adókedvezmény kiterjesztése vagy a rezsicsökkentés nem fogják ezeket a folyamatokat megfordítani. Az előbbit eddig csak olyan a családokban tudták teljesen kihasználni, ahol mindkét szülő az átlagnál jobban keres, és a mostani kiterjesztés sem fog segíteni sokaknak. De a rezsicsökkentés sem jelent sokat a háztartások azon 15 százalékának, ahol bevallásuk szerint nem tudták megfelelően fűteni a lakásukat.

 

A legnehezebb helyzetben az Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön, a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon  élők vannakEzek a térségek szerepelnek a legrosszabb 20-ban a vásárlóerő szempontjából, karöltve a bolgár, a román és a lengyel régiókkal az uniós listán.

 

Az ország harmadát érinti a relatív jövedelmi szegénység 

 

Annak ellenére, hogy Magyarország már kétségtelenül jobban teljesít minden tekintetben, a teljes népesség egyharmadát, közel 3,2 millió embert érintett a relatív jövedelmi szegénység, vagy a társadalmi kirekesztettség. Ezen belül mély szegénységben közel félmillióan éltek 2011-ben - derül ki a KSH friss kiadványából.

 

Árulkodó jelzőszám a társadalmi lecsúszásról, hogy az anyagi deprivációs ráta 2010-ben közel 40, tavaly már 44 százalékos volt, a súlyos anyagi deprivációs ráta is ezzel párhuzamosan 21,6 százalékról 25 százalék fölé emelkedett.

 

A folytatás a Ténytár blogon olvasható.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
9    *    6    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.