Szégyenpadra vitte az országot Orbán
 
Az aggályosnak ítélt magyar törvények módosítására szólítja az Orbán-kormányt az Európai Parlament (EP) abban az állásfoglalás-tervezetben, amelyet négy baloldali frakció készített, és amelyről ma szavaznak Strasbourgban. Amennyiben elfogadják a határozatot, az EP átfogó vizsgálat elindítására kéri az EB-t az Alkotmánybíróság hatásköre, az igazságszolgáltatási, a média-, az egyházi-, és a választójogi törvény kapcsán is - írja a Népszava.hu.

Ma ismét határozatban ítélheti el az Orbán-kormányt az Európai Parlament (EP). Ahogyan tavaly márciusban a médiatörvényt bíráló EP-határozat szavazása előtt, úgy e héten is három állásfoglalás-tervezetet nyújtottak be az európai frakciók a magyarországi folyamatokról, miután múlt csütörtökön az EP házbizottságának megfelelő Elnökök Konferenciája úgy döntött, a most csütörtöki strasbourgi plenáris ülésen szavazhatnak a képviselők ezekről. Ezúttal is külön javaslatot nyújtott be az Európai Néppárt, külön az Európai Konzervatívok és Reformisták, és közös dokumentumot a szocialista, a liberális, a zöld, és az egyesült baloldali frakció.

 

A négy képviselőcsoport együttes javaslata már a médiatörvénnyel kapcsolatos márciusi, és az alkotmánnyal összefüggő júliusi voksoláson is megkapta a többséget, elsősorban az átszavazó néppárti képviselők támogatásával, így nagy a valószínűsége, hogy most is elfogadják határozatukat. Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője egyébként levélben kérte Mesterházy Attila MSZP-elnököt, hogy a szocialista EP-képviselők ne támogassák az állásfoglalást.

 

A BruxInfo birtokába került határozattervezet szerint az EP átfogó vizsgálat elindítására kéri fel az Európai Bizottságot (EB) az Alkotmánybíróság hatásköre, az igazságszolgáltatási, a média-, az egyházi-, és a választójogi törvény kapcsán is. A cél az, hogy garantálják az igazságszolgáltatás függetlenségét, ezen belül is az Országos Bírósági Hivatal, az ügyészség és a bírói szervezet politikamentes működését, valamint az, hogy "a függetlenül kinevezett bírók mandátumát ne lehessen önhatalmúlag lerövidíteni". Biztosítani kell emellett a jegybanktörvény európai megfelelését és az adatvédelmi hatóság függetlenségét is. A négy képviselőcsoport követeli, hogy az Alkotmánybíróság kapja vissza eredeti hatásköreit, tehát a jövőben vizsgálhassa a költségvetési kérdéseket érintő törvények alkotmányosságát is. Az állásfoglalás kitér a médiarendszer függetlenségére, a médiapluralizmus megteremtésére, valamint arra is, hogy a Médiatanácsban helyet kell kapniuk az ellenzéki pártoknak és a civil szervezeteknek is. De az EB majdani vizsgálatának ki kell terjednie arra is, hogy az új választójogi törvény megfelel-e a demokratikus európai előírásoknak, és tiszteletben tartja-e a "politikai alternatívát". Kéri az EP azt is, hogy az új egyházi törvény biztosítsa Magyarországon a valódi vallásszabadságot, és az Országgyűlés ne kétharmados többséggel dönthessen az egyházak regisztrációjáról.



A dokumentum - amelynek nincs jogi következménye - arra szólítja fel az EB-t, hogy különös figyelemmel monitorozza az ezekben az ügyekben hozott, és majdan hozandó törvénymódosításokat, valamint a módosított jogszabályok gyakorlati alkalmazását. A képviselők a határozattervezetben arra is felszólítják a Bizottságot, hogy kérje ki a Velencei Bizottság véleményét az "új alkotmányos csomagról", azaz az alaptörvényről, annak átmeneti rendelkezéseiről, és az ehhez kapcsolódó sarkalatos törvényekről. A négy frakció súlyos aggályait fejezi ki a magyar helyzet miatt, ami a "demokrácia gyakorlati alkalmazását, a jogállamiságot, az emberi és szociális jogok tiszteletben tartását, valamint a fékek és ellensúlyok meglétét" illeti.



A baloldali frakciók ugyanakkor nem javasolják közvetlenül az EU Alapszerződésének 7-es cikke szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen. A dokumentum csak arra kéri az Elnökök Konferenciáját, hogy fontolja meg, szükség van-e az alkalmazására. Az európai szocialisták ugyanis nem értettek egyet azzal, amit a másik három frakció szorgalmazott; a liberálisok, a zöldek és az Egyesült Baloldal közvetlenül is javasolta volna az eljárás megindítását. A második legnagyobb EP-frakció azonban mindenképpen meg kívánja várni, mit válaszol a magyar kormány az EB-nek a jegybanktörvény, a bírók nyugdíjkorhatára és az adatvédelmi biztos függetlensége ügyében, amelyekkel kapcsolatban egy hónappal ezelőtt a testület kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A kormánynak pedig éppen holnapig kell válaszolni ezekben az ügyekben.
 


Az Orbán-kormány azonban máig nem reagált. Egyes értesülések szerint viszont a kabinet arra is felkészült, hogy esetleg újabb eljárásokat indítanak Magyarországgal szemben, illetve kifogásokat emelnek olyan ügyekben, amelyek - a kormánypárti álláspont szerint - nem tartoznak a bizottság kompetenciájába, illetve a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott hiteltárgyaláson megvitatandó kérdések közé. A kormány állítólag éppen tegnap tárgyalt arról, mely pontokon és hogyan változtatnák meg a Brüsszel által aggályosnak tartott jogszabályokat. A válaszlevél ugyanakkor továbbra sem nyilvános, a kiszivárgott hírek szerint bizonyos kérdésekben alkalmazkodó lesz a Fidesz-kabinet, más pontokon köti az ebet a karóhoz.
 


Sajtóértesülések szerint a jegybanktörvény esetében most már készek a törvénymódosításokra, és csak szimbolikus kérdésekben maradt nézetkülönbség: az MNB Monetáris Tanácsa tagjainak az esküje és az MNB-vezetők fizetésmaximálása ügyében. Az adatvédelmi hatóság ügyében a kormány kész elhagyni a törvény azon passzusát, amely szerint a hatóság elnökének felmentését a miniszterelnök kezdeményezheti abban az esetben, ha a szervezet vezetője nem képes ellátni, vagy megítélése szerint nem látja el jól a feladatát. Jóri Andrást viszont nem helyezik vissza ombudsmani posztjára, noha Viviane Reding, az EU alapjogi biztosa ezt javasolta korábban. A legnagyobb vita azonban - a hivatalos közlés szerint is - a bírói nyugdíjszabályok ügyében van, nyilván azért, mert a kabinetnek hatalmas kudarc lenne, ha módosítani kényszerülne az alaptörvényt. A szakmacsoportot diszkrimináló szabályozást ezért meghagynák, az alkotmánymódosítás helyett pedig - mint megírtuk - hagynák tovább dolgozni az eredetileg nyugdíjba száműzött bírákat, pontosabban azok dönthetnének arról, hogy visszavonulnak-e, vagy a pályán maradnak, ám csak meghatározott posztokon. Minden évben egy bizonyos keretszám erejéig meghirdetnének ugyanis olyan álláshelyeket, amelyekre csak a nyugdíjkorhatárt elérő bírák pályázhatnának.



Az értesüléseket nem cáfolta a Kormányszóvivői Iroda, amely lapunknak a válaszlevelet firtató kérdéseire mindössze annyit reagált: "a magyar kormány több alkalommal kifejezte együttműködési szándékát az Európai Bizottsággal a kötelezettségszegési eljárások mielőbbi lezárását illetően. Ennek jeleként a kormányfő és a kormány több tagjai is számos alkalommal megerősítette, hogy a válaszok határidőben megküldésre kerülnek a Bizottság részére." Ma és holnap tájékozódó körutat tesz Magyarországon az Európa Tanács (ET) két jelentéstevője, hogy áttekintse az elmúlt időszak magyar jogalkotási folyamatát, azon belül egyebek közt azt, hogy a médiajogi szabályozás mennyire egyeztethető össze a nemzetközi demokratikus normákkal. Jövő héten pedig a Velencei Bizottság vizsgálódik ismét Budapesten újabb három törvény - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló jogszabály, illetve az egyházügyi törvény - ügyében.


Több ponton ellenkezik az Európai Unió alapdokumentumaival, jelesül a lisszaboni szerződéssel a tavaly decemberben elfogadott jegybanktörvény. Azoknak a tagállamoknak - köztük Magyarországnak -, amelyek nem tagjai az euróövezetnek, az Európai Központi Bank (EKB) alapokmányának szellemében kellet megfogalmazniuk a jogszabályt. Ennek fő alapelve, a jegybankok függetlenségének megóvása a mindenkori kormányok beavatkozásától. A 2001-től hatályos magyar jogszabály ezt az elvet követte, a 2011. decemberében elfogadott viszont nem. Éppen ezért kifogásolta az Európai Bizottság a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőinek eskütételi kötelezettségét. Az új jegybanktörvény szerint ugyanis az MNB elnökének, alelnökeinek és a Monetáris Tanács tagjainak hivatalba lépésükkor fel kell esküdniük az alaptörvényre és a magyar népre, az Európai Unió szerint viszont ez a passzus sértheti a monetáris politika függetlenségét. Orbán Viktor kormányfő viszont "személyes meggyőződésből" nem változtatna a rendelkezésen, ezért végső soron egy mindkét fél számára elfogadható esküszöveget kellene írni, aminek részleteiről Brüsszellel kellene egyeztetni.



A másik kifogás a jegybank-elnök jövedelme volt, ebben azonban a miniszterelnök véleménye továbbra is az, hogy a közszolgákra vonatkozó kétmillió forintos fizetési plafon alól nem tesz kivételt. Az EKB és a Bizottság szerint viszont a kormánynak nem lenne szabad csökkentenie, illetve meghatároznia a jegybankelnök fizetését, így kivételt kellett volna tenniük az MNB függetlenségének figyelembe vétele miatt. Noha Orbán szerint "elegendő lesz annak bizonyítása, hogy ez egy általános szabály minden közszolgára", a kormányfő ebben vélhetően téved, így nem tudni, mi lesz a konokság következménye.
 


Amiben a magyar kormány enged Brüsszelnek: lemondanak az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének esetleges összevonásáról. Orbán megígérte: javasolja az Országgyűlésnek, hogy ezt a passzust törölje az adott törvényből. Ugyancsak a Bizottság észrevételeinek megfelelően a kormány kezdeményezni fogja azt is, hogy a jegybanktörvényből a parlament vegye ki a Monetáris Tanács (MT) tagjainak felmentésére vonatkozó passzust, és azt is, hogy a kormány egy tagja részt vehessen az MT ülésein. Orbán véleménye ezekről mindössze annyi volt: "ha ez nem jó így, akkor találunk más megoldást".

 

A Népszava összeállítását teljes terjedelmében a Népszava.hu-n olvashatja el.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
3    *    7    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.