A Tárki friss jelentéséből az derül ki, hogy 2012-ben a magyar lakosság 17 százaléka volt jövedelemszegény, 19 százaléka munkaszegény, s 37 százaléka élt súlyosan deprivált anyagi körülmények között. Összességében a magyarok 47százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik, 8 százaléka ahol mindhárom formája jelen volt.

A GfK Hungária tanulmányából pedig azt tudhatjuk meg, hogy szinte az összes környező ország vásárlóereje meghaladja Magyarországét.

Ismét sokkoló adatokkal szembesül, aki átolvassa a Tárki legújabb jelentését a szegénységről. Ebből az derül ki, hogy a magyarok 17 százaléka élt a szegénységi határ alatt 2012-ben. Ilyen magas számra nem volt példa a rendszerváltás óta.

A jövedelemszegénység mellett, a másik két mutatót illetően sem állunk jól. A munkaszegénység (ez a mérő azt mutatja, hogy egy háztartás munkaképes tagjai közül mennyien nem jutnak teljes- vagy részmunkaidejű munkához) 19 százalékunkat, míg a súlyos depriváció (a jólét kilenc eleméből - például a személygépkocsi birtoklása, az évente egy hét nyaralás vagy a megfelelő fűtés - legalább négy hiányzik) 37 százalékunkat érintette tavaly.

A legmegdöbbentőbb adat, hogy a teljes társadalom 47 százaléka legalább az egyik tekintetben volt szegénynek tekinthető.

A teljes írás az Egyenlítő TV blogon olvasható el.