Rezsimítosz-rombolás
Készséggel elhisszük, hogy az Orbán-kormány szerint a XXI. századi Magyarország legnagyobb problémája (és az előző kabinetek legfőbb bűne) az energiaárak indokolatlanul magas szintje. Apró értelmezésbeli problémát okoz ugyanakkor, hogy egyrészt erről a súlyos nemzetstratégiai kihívásról egyetlen szót sem ejtettek 2010-es választási programjukban, másrészt egészen 2012-ig tudomást sem vettek róla.
Rezsimítosz-rombolás

Készséggel elhisszük, hogy az Orbán-kormány szerint a XXI. századi Magyarország legnagyobb problémája (és az előző kabinetek legfőbb bűne) az energiaárak indokolatlanul magas szintje. Apró értelmezésbeli problémát okoz ugyanakkor, hogy egyrészt erről a súlyos nemzetstratégiai kihívásról egyetlen szót sem ejtettek a 2010-es választási programjukban, másrészt egészen 2012-ig tudomást sem vettek róla. Illetve utóbbi még így is erőteljes eufemizmus: a kormányzásuk első három évében durván növelték a rezsiköltségeket.



A KSH szerint 2010-ben 6,3 százalékkal nőttek a lakossági energiaárak. Nem utolsósorban azért, mert a „rezsicsökkentés kormánya” első intézkedései egyikével eltörölte a gázárkompenzációt, amivel a legkisebb jövedelemből élő mintegy 470 ezer ember számára azonnal 20 százalékkal megemelte a gázárakat. A következő évben szintén „az átlagot meghaladóan”, vagyis 5,7 százalékkal emelkedett a háztartási energiahordozók ára, felfelé tornázva nemcsak a rezsit, hanem az inflációt is. Majd, újra a KSH-t idézve: „2012-ben a háztartási energiahordozók esetében megszakadt az elmúlt években tapasztalt árnövekedési ütem lassulása, a drágulás mértéke (6,2 százalék) megközelítette a két évvel korábbi, magasabb szintet.”

 

Összefoglalva: Orbán Viktor, a rezsiháború vezénylő tábornoka három egymást követő évben az inflációt jócskán meghaladó mértékben növelte a magyar emberek rezsijét. Így 2012 végére több mint 19 százalékkal voltak magasabbak a lakosság rezsikiadásai, mint Orbánék hivatalba lépésekor. Ugyancsak a KSH-ra hivatkozva írhatjuk, hogy 2013-ban – összhangban a nemzetközi energiapiaci folyamatokkal – 17 százalékkal csökkent a lakossági energiaár, vagyis már csak egy kicsivel fizetünk többet az energiáért, mint a kormányváltáskor. Így aligha van ember az országban, aki hitelesen, számlákkal igazolni tudná, hogy ugyanabban a háztartásban, változatlan fogyasztói szokások mellett 2014 februárjában olcsóbban kapja az áramot, a gázt (az ivóvizet, a csatornaszolgáltatást, a hulladékszállítást stb.), mint 2010 februárjában.

 

Az írás a nol.hu-n folytatódik.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
4    +    1    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.