Régi-új Európa
Nagyot változott Európa politikai és gazdasági arculata 2011 ősze óta. Az óvatos és kockázatkerülő európai vezetés – a német–francia-tengely – rákényszerült, hogy mindent kockára tegyen. Hetek, sőt napok alatt kénytelen megoldani olyan kérdéseket, amelyeket azelőtt évek és hónapok alatt se oldott meg - írja Lengyel László a Népszabadság Online-on.

soda-e, ha a tömegdemokrácia és a válságkezelés ellentéte még élesebbé válik? Ami jó a tömegdemokráciának, amit az európai társadalmak többsége választana, azt árt a válságkezelésnek, és minden egyes válságkezelő lépés rontja a demokrácia intézményrendszerét és hitelét. Az intellektuálisan elhasználódott és döntési képességeiben megrokkant nemzetállami és a brüsszeli nemzetközi elit nem tudja, hogy mitől féljen jobban: a visszatérő válságtól, a recesszióba süllyedéstől vagy a válságkezelés politikai és társadalmi negatív következményeitől.

 

A nagyhatalmak, a nemzetközi intézmények nem értenek egyet az európai válságkezelés módjában és eszközeiben. A német általános, nemzeti költségvetési megszorító politika és az ehhez kapcsolt fiskális föderáció, illetve a monetáris semlegesség őszinte tetszésre talál a kínai vezetésben, amely az amerikai és a délkelet-európai felelőtlen magatartásban és adósságterjedésben látja a válság okát. Kína csak akkor hajlandó hozzájárulni az európai válságkezelés költségeihez, ha a felelőtleneket „megbüntetik”, szigorú szabályok közé kényszerítik, és nem a felelősen gazdálkodók állítanak ki kitöltetlen csekket számukra. Kína nem tart az európai külső vagy belső háborúskodástól, se a demokrácia korlátozásától. Elve, hogy mindenki tartson rendet a maga háza táján. A kínaiak Ázsia németjei. Kína 2011. november elején, a G20-on közölte, hogy intézményes biztosítékok nélkül nem ad támogatást Európának a válságkezelésben.

 

Az Obama irányította Egyesült Államok se intellektuálisan, se hatalmilag nem ért egyet a Merkel–Sarkozy-válságkezeléssel. A megszorító politika és a monetáris szigor a recesszióba és a likviditási sivatagba vezet, vissza az 1929–33-as politikához. Európa csak úgy tud kijönni válságából és állíthatja helyre a piaci bizalmat, ha az ECB végső hitelezővé, Fed típusú jegybankká változik és/vagy közös eurókötvényekkel egyesítik az adósságokat és azok visszafizetését. Az északnyugat-európaiak egy ütemben vagy folyamatosan lenyelik a délkeletiek adósságait, hogy lökést adjanak a tartós növekedésnek, hogy helyreálljon egy új európai egyensúly és fenntartható növekedés, továbbá újra fogyasztani kezdik a délkelet-európaiak termékeit és szolgáltatásait. A németek, osztrákok, finnek, svédek, hollandok és franciák nem megszorításokkal és adósságleszorítással tüntetnek a válság idején, hanem ellenkezőleg, kiengednek, költenek, hogy legyen kihez és hogyan szállítania vagy szolgáltatnia a görögöknek, spanyoloknak, portugáloknak, magyaroknak, románoknak. Obama a nizzai G20-on oktatóan közölte Merkellel és Sarkozyvel, az EU és az euróövezet azonnali feladata: 1. a görög válság megoldása; 2. az európai bankok feltőkésítése; 3. tűzfal, védmű kialakítása az euróövezet körül. Amíg nem lesz program és technikai megvalósítás, az Egyesült Államok nem támogatja se az európai politikát, se Lagarde IMF-jének 500 milliárd dolláros európai támogatási alapját. Négyszemközt hozzátette: aki nem járul hozzá a válságkezeléshez, annak mennie kell.

 

A nagypolitika ma azt kérdezi Amerikában és Európában: egy válságba került ország, régió befelé vagy kifelé robban? Inplodál vagy explodál? Önveszélyes vagy közveszélyes? Líbia, Tunézia, Egyiptom az arab tavaszban befelé robbantak, de Szíriáról föltételezhető, hogy kifelé. Írország, Portugália, Spanyolország, Itália inkább önveszélyesek, Görögország közveszélyes. Kelet-Közép-Európában Szlovákia és Románia önveszélyesek, ám Magyarország önés közveszélyes. Ha egy, az ország többsége által támogatott kormány Európa és a nemzetközi intézmények, szabályok ellen vezet hadjáratot, és otthonában felszámolja a jogállamot, akkor viselkedése és példája alapján egyaránt kockázatot jelent. Nem befelé, hanem kifelé robban, és ezzel nyíltan fenyeget is. Az Egyesült Államok és Európa egyaránt abban érdekeltek, hogy e kockázat megszűnjön.

 

A teljes cikket a nol.hu-n olvashatja el.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
2    +    8    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.