Ha a szervezet humánpolitikai innovációit vesszük számba, akkor abban viszont biztosak lehetünk: nem az utolsó olyat, amelyen Orbán Viktor a párt elnökeként vesz részt. Éppen ez a negyedszázados sztori egyik különlegessége: változik a díszlet, a zene (ha a Roxette Listen to Your Heart című számát küldeném nekik a kívánságműsorban, esetleg provokációként azonosítanák), a forgatókönyv, a statiszták, ám a főszereplők maradnak. Publicisztikákban megannyiszor előfordul, hogy részletezzük a potentátok útját a csuhásozástól a mai, úgynevezett kereszténydemokrata minisztérium „gardírozta” erkölcstanóráig.

Pedig ez csöppet igazságtalan, mert mindannyian változunk: elég ha a vattacukorhoz fűződő viszonyunk módosulására gondolunk. Persze élcelődni, elképedni azért van ok, mert fölöttébb ritkán esik meg, hogy egy társaságban sokan fordulnak abban a pillanatban Isten felé, amikor Orbán Viktor tette, akkor értik meg az Európai Unió krízisének lényegét, amikor Orbán Viktor, akkor szöknek szembe az Alkotmánybíróság legitimációs problémái, amikor Orbán Viktornak, miként akkor csapja meg őket a keleti szél is, amikor Orbán Viktort.

Az írás folytatását a nol.hu közli.