Orbán egykori lelkésze és feltétlen híve örökli a minisztériumot
Feltétlen híve Orbán Viktornak, konfliktuskerülő politikus, aki régóta pályázik a miniszteri székre. Balog Zoltán fordulatokban gazdag pályaképe.
Orbán egykori lelkésze és feltétlen híve örökli a minisztériumot

Pedig néhány évvel ezelőtt még a tibetiek jogaiért küzdött, szembeszállt az egyháza MIÉP-es szárnyával, követelte az ügynökmúlt feltárását, harcolt a pártállami rendszer lebontásáért és azt hangoztatta, hogy a magyaroknak „nem fáj” eléggé a romák kiszolgáltatottsága.

 

„Mint a politikusok nagy többsége, Zoli is hiú ember: nagyon akarta a miniszteri széket, Orbán legtöbb feltételét elfogadta” – mondta a Fidesz egyik, neve elhallgatását kérő vezető politikusa a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (Nefmi) élére került Balog Zoltánról.

 

A miniszterelnök-pártelnök a 24 Óra nevű Komárom-Esztergom megyei lapnak adott április 13-i interjújában ismerte el, hogy változásokat tervez a kormányban. Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője csütörtökön jelentette be, hogy Réthelyi Miklóst - aki eredetileg csak 2011 végéig vállalta a feladatot - Balog Zoltán jelenlegi felzárkózási államtitkár váltja. Arról, hogy Balog a kiszemelt miniszter, már tavaly októberben írt az Index, az információt akkor az államtitkár nem is cáfolta. (A várható kormányátalakítás forgatókönyvéről itt olvashat részletesebben.)

 

Tavaly nyár végén még Lázár Jánost kérte fel a miniszterelnök, hogy vállalja a feladatot, de a hvg.hu információi szerint a frakcióvezető jelezte Orbánnak, ha ő vezeti majd a tárcát, akkor főosztályvezetői szintig mindenkit levált. Több fideszes forrásból is úgy értesültünk, Balog nem támasztott ilyen feltételeket - a Heti Válasz csütörtöki számában arról írt, hogy egyedül Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár távozhat a minisztériumból -, a legtöbb államtitkár a helyén maradhat, viszont cserébe magával viheti a tárcához a KIM-ből a jelenlegi szakterületét. Információink szerint Balog már hetek óta készült a váltásra, múlt csütörtökön és pénteken a minisztérium államtitkáraival egyeztetett.

 

A miniszteri poszt várományosát a Fideszben kompromisszumkész, konfliktuskerülő embernek ismerik, aki feltétlenül hű Orbán Viktorhoz. Pedig néhány évvel ezelőtt még egy harcias politikus volt, aki kulcsszerepet játszott a MIÉP elleni küzdelemben, követelte az egyházak átvilágítását, az 1980-as években pedig többször összeütközésbe került az állambiztonsággal.

 

Balog 2010-ben azon kevés Fideszhez kötődő politikus közé tartozott, akiről már a választások előtt lehetett tudni, hogy az új kormányban pozíciót kap - a cigányság felzárkóztatásával kíván foglalkozni. Ezt fideszes forrásaink elsősorban azzal magyarázták, hogy a politikus baráti kapcsolatot ápol a miniszterelnök-pártelnökkel, akinek korábban a lelkésze is volt. (Mivel a Református Egyház ellenzi, hogy lelkészei párttagok legyenek, Balog Zoltán nem lépett be a Fideszbe, pedig a rendszerváltás óta a fiatal demokraták mellett dolgozik, 2003 óta a párt alapítványát igazgatja.)

 

A második Orbán-kormány 2010 májusában a választási programjának megfelelően a cigányság problémáit „nemzeti ügyként” kezelve egy külön felzárkózási államtitkárságot hozott létre. A kabinet megszervezésekor a többi tárcától több osztályt helyeztek át az államtitkársághoz, a kezdeti időszakban közel 60 embert irányíthatott Balog.

 

Nála összpontosult azon területek szakmai irányítása, amelyek a legszegényebbek helyzetével, és ezen belül a romák ügyével foglalkoztak. „A mi szemléletünkben az az új, hogy ezt stratégiai kérdésnek tekintjük. Minden munkaerő-piaci, szociálpolitikai, egészségpolitikai és oktatáspolitikai döntésben, közbiztonsági koncepcióban külön figyelemnek kell jutnia erre. Ha ebben a komplexitásban lesz a kérdés megközelítve, az minőségi változást jelent majd, összességében teremtődik jobb helyzet” – mondta kinevezése előtt 2010 áprilisában az Indexnek Balog.

 

Ám ez a komplexitás csak részben valósult meg: Orbán Viktor később Pintér Sándor belügyminisztert kérte fel a közmunkaprogramok kidolgozására, a cigánytelep-programoknál a pénzt és a végrehajtást az nemzetgazdasági tárca biztosította, az oktatási törvények kidolgozása egy másik minisztériumban, a Nefminél készült. A szociális törvények 2010-es módosítását sem Balogék nyújtották be, hanem az NGM és a Nefmi. Bár az uzsorások elleni fellépést lehetővé tevő törvényt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium terjesztette be – ahova Balog államtitkársága is tartozik –, a módosítás kommunikációját inkább a miniszter, és egy másik államtitkár, Rétvéri Bence vitte, Balog ritkán szólalt meg.

 

A teljes írást a HVG.hu-n olvashatja el.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
4    *    4    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.