Kedves Viktor, eltemetted a jövőnket
Mi ketten sok minden vagyunk, de egy generáció nem. Már nem. Őszintén szólva interjút sem tudnék veled készíteni, nem tudnék mit kérdezni. Tisztelt miniszterelnök úr, kedves Viktor,
Kedves Viktor, eltemetted a jövőnket

engedd meg, hogy gratuláljak fennállásod első félszáz éve alkalmából. Ez a nap más, mint a többi, ezt te is jól tudod. Még a nap is másképp süt. Tolakodó módon rögtön hozzétenném, magam is ötven leszek pár hónap múlva, és mint már jeleztem, én is örülnék egy jól szituált szentmisének, Kövérnek, Bayernek, tőlem akár Stefka is jöhet, a DJ-t én hozom, talpaink egymásra lépnek, egyszer élünk.

 

Majdnem azt írtam, hogy meghívlak majd nyáron a saját meglepetésbulimra, végül is mi ötvenesek tartsunk össze, generációs alapon, mígnem rájöttem, hogy te meg én már régen nem bulizhatnánk, de még csak nem is kávézhatnánk egy légtérben. Ennek számos szociokulturális oka van, és csak az egyik az, hogy mi ketten sok minden vagyunk, de egy generáció nem. Már nem. Őszintén szólva interjút sem tudnék veled készíteni, nem tudnék mit kérdezni, az pedig plágium lenne, hogy "és ezt így hogy?", pedig többnyire ide térnék vissza kényszeresen.

 

Gratulálni szeretnék természetesen a legfrisebb örömforráshoz, a brüsszeli szégyenpad megszűnéséhez is. Remélem a nemzeti együttműködés csövébe behúzott emberek is büszkék rá: úgy 3 millióan közülük 3 ezer milliárd forintnyi privát nyugdíjvagyonukkal járulhattak hozzá ahhoz, hogy Magyarország jobban teljesítsen, de úgy, hogy ennek nyoma se marad, az egyéni számlákon ezek nem lesznek nyilvántartva. Beszéljünk őszintén: a brüsszeli sikert zsarolással, állami kényszerrel és nyílt színi lopással értétek el, chipsadóval, telekomadóval, bankadóval, tranzakciós illetékkel, áfaemeléssel, ilyenekkel. Most jó?

 

Lassan itt a nyár, de én utoljára Grósz Károly idején láttam ennyi depressziós arcot az utcán, mint mostanában. Senki ne mondja, hogy ez nem függ össze azoknak a viszonyoknak a létrehozásával, amik meghatározzák a következő húsz évünket, minimum. Pedig az egész milyen szépen indult, igaz?

 

Az teljes írást a hvg.hu-n olvashatják el.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
2    -    1    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.