Félidőben – a demokrácia sárba tiprása
Akik fiatalon az alkotmányos- és szabadságjogok kiterjesztésért küzdöttek, most a saját pozíciók bebetonozására törekszenek – nagyon hosszú távra.
Félidőben – a demokrácia sárba tiprása

A Fidesz kormány elmúlt két évét nem csak a gazdaságpolitika, hanem az általános társadalmi kérdések szempontjából is érdemes értékelni.  A kétharmad birtokában győzött a gőg és az önelégültség, ennek fényében pedig félresöpörték a demokráciába vetett bizalmat és a rendszerváltás eredményeit.

 

Létrejött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a tartalomszolgáltatókat felügyelő testület élére pedig a Fidesz egyik pártkatonája, Szalai Annamária került. Pozícióját kilenc évre bebetonozták. Ezt követően, olyan jogi és szabályozási környezetet hoztak létre, amely megrendítette a média szabadságát. Aztán jött a megfélemlítési, mint például a nyílt és megalázó leépítési hullám az MTV-nél. A tartalomszolgáltatók máig sem tudják pontosan, mit szabad és mit nem, miért jár büntetés, és miért nem. Ennek megítélése ugyanis részben szubjektív döntések alapján történik. A sajtószabadságba vetett bizalom elszállt. Internet hiányában, az ember azt gondolhatná, hogy Magyarországon minden szép és jó. A közszolgálati média nem számol be a hibás lépésekről, a rossz adatokat pedig jónak próbálja feltüntetni, és ne feledjük, retusálgat is... Megszűnt a hiteles tájékoztatás. Néhány tévécsatornát leszámítva, a legtöbb híradó a Kékfényre emlékeztet, miközben gazdasági és társadalmi problémákról nem esik szó. A kormánypárti kétharmados többség a televíziót is uralja. A köztévében csodaszámba megy egy-egy ellenzéki politikus szereplése. A leghitelesebb hírforrássá egyértelműen az internet vált. Ennek lefedettsége viszont még mindig jóval alacsonyabb, mint a televízióé, vagy a rádióé.

 

Az Alkotmánybíróság egyszer megpróbált fellépni a Fidesz alkotmányellenes lépései ellen – emlékezzünk a visszamenőleg hatályos adókra -, majd a kormánypárt egy gyors kétharmados törvénymódosítással csökkentette hatáskörét. Ebből a lépésből is látszik, hogy a hatalomnak nem tetszik a fékek és ellensúlyok rendszere, amely már évszázadok óta a demokrácia egyik alappillére. Nem meglepő módon, a bírói hatalomgyakorlás körét is szűkítették – kényszernyugdíjaztatással –, valamint az igazságszolgáltatás élére szintén egy Fideszhez köthető ember került.

 

Azzal egyetértünk, hogy a képviselők számát csökkenteni kell, ám az újrarajzolt választási térkép arról árulkodik, hogy más szempontok voltak a döntés hátterében. A Fidesz egyértelműen úgy húzta meg az egyes választási területek határait, hogy az neki kedvezzen – a korábbi választási eredmények ismeretében, nem volt nehéz feladatuk. A hatalom biztosításának érdekében csökkentették a választási körzetek számát azokon a területeken, ahol az ellenzék jobb eredményeket ért el, míg meghagyták ott, ahol mindig is a Fidesz volt fölényben. A választási rendszer átalakításába az ellenzéki pártok és társadalmi szervezetek nem igazán szólhattak bele, így létrejött egy egypárti választási szisztéma. Ráadásul a legfrissebb információk alapján, felmerült annak lehetősége, hogy a választást regisztrációhoz kötnék. Utolsó lépésként esetleg a Kubatov-listákat is legalizálnák?

 

A rendszerváltás alkotmányát leváltották, és idén hatályba lépett a Fidesz pártalkotmánya. Még egy drága bulit is szerveztek neki az Operában, miközben a tiltakozó tömeg egy több tízezres tüntetés keretében fejezte ki nem tetszését. A hiteles tájékoztatás persze itt is megbukott, az MTV csak lézengő emberekről számolt be. Visszatérve a pártalkotmányra: a Fidesz saját képére formálta, az ellenzéknek, és a civilszervezeteknek ebbe sem volt túl nagy beleszólásuk. A rendszerváltás idején széles társadalmi egyeztetés révén létrejött alkotmánnyal semmi probléma nem volt. Nyugati típusú, modern alaptörvény volt, amely széles körben biztosította az alapvető alkotmányos, emberi és polgári jogokat. A mostani Fidesz-alkotmány inkább szűkíti ezeket. Rossz hivatkozási alap, hogy az elmúlt 20 év alkotmánya megegyezett a '49-es kommunista alaptörvénnyel, hiszen azt a rendszerváltás idején teljesen átírták, megváltoztatták.

 

Az országgyűlés törvénygyárrá alakult. Egyéni képviselői indítványok segítségével, gyorsan elfogadtatnak bármilyen törvényt – előzetes egyeztetések és bizottsági ülések nélkül. A parlament mára egy rossz bohózat szintjére süllyedt. Az igazi törvényhozás 2010 után megszűnt létezni. Az ellenzék tehetetlen, mert az obstrukció lehetőségét is megszüntette a Fidesz.

 

A teljes cikket az Egyenlítő blogon olvashatja el.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
3    +    6    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.