Erkölcsös magyart nevelne az új NAT
Hozzánemértés és múltba révedés - így összegezhető a különféle szakmai szervezetek véleménye az új Nemzeti alaptantervről (NAT), amely mellett az ideológiai víziókon kívül semmiféle racionális érv nem szól. A NAT a közoktatás évtizedek óta meghaladott "hagyományaihoz" tér vissza: hatalmas mennyiségű kötelező tananyagot ír elő, megszüntetné a tanári munka önállóságát és politikai-ideológiai kontrollt gyakorolna az iskolákban - írja a Népszava Online.

Az erkölcsi rend, aminek hiányát megszenvedtük az előző szocialista kormányzás alatt, akkor állhat helyre, ha az iskola nagyobb szerepet vállal a nevelésben - így foglalta össze szombaton Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az új NAT mögött - eddig csak sejthető - ideológiai tartalmat. A közoktatás totális központosításának folyamatába illeszkedő, az iskolák pedagógiai szabadságát lényegében megszüntető NAT mögött ugyanis semmiféle szakmai érv nem sorolható fel.

 

Ezt bizonyítja, hogy egyetlen szakmai és tudományos szervezet támogatását sem nyerte el a februárban nyilvánosságra hozott tervezet, amelynek elkészítésébe az oktatási államtitkárság csak egyes "kiválasztott" személyeket, szakembereket vont be - javarészt a kormánypártok szimpatizánsai közül, viszont egyetlen szakmai szervezettel sem egyeztettek. Az alaptantervről szóló társadalmi vitát a tárca úgy értelmezte, hogy a már kész tervezetet interneten keresztül bárki véleményezhette.



Bár Hoffmann Rózsa szerint a beérkezett javaslatokat felhasználják majd, de a lehetséges módosítások közül csak egyet nevezett meg: "baltázni kell a tananyagot", mert a véleményezők többsége szerint túl sok a kötelező tananyag. A szakmai kritikák sora azonban ennél jóval nagyobb problémákat tárt fel.



A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) úgy vélte: az új NAT-ban a tanagyag mennyisége indokolatlanul nagy, amely azt a veszélyt rejti magában, hogy az ismeretanyag elsajátítására helyeződik a hangsúly és az így megszerzett tudás alkalmazására az időkorlátok miatt nem lesz lehetőség. A tartalmi szempontok mellett sokkal aggályosabbnak nevezték, hogy a köznevelési törvény alapján az iskolának nincs más joga és kötelessége, mint az állam által kiadott kötelező kerettantervet helyi tantervként beemelni a pedagógiai programjába és azt végrehajtani.



A jogszabály hiába deklarálja az iskola szakmai önállóságát, a valóságos mozgásteret mindössze a kötelező tanítási órák 10 százalékában engedi meg. A PSZ bírálta a kötelező hit- és erkölcstan oktatás bevezetését is, mivel az erkölcsi nevelés eddig is része volt a pedagógiai munkának, de szülői kezdeményezésre a fakultatív hitoktatás kialakítására is lehetőség volt. A PSZ szerint a kötelezővé tétel sértheti a szülők világnézetileg semleges oktatáshoz való jogát.

 

Bírálták az alaptantervet a szaktanárok egyesületei is. A magyartanárok szerint a tervezet legkártékonyabb vonása a kötelezendően "megtanítandó" művek rendkívül magas száma. A mintegy kétszáz, legalább szerzői névvel, de az esetek egyharmadában konkrét címmel is előírt mű véleményük szerint lehetetlenné teszi a szövegeknél való igazi elidőzést, a diák és a szöveg közötti, a tanár irányításával folyó interakciót, beszélgetést.



A Történelemtanárok Egyletének állásfoglalása szerint az új NAT a történelmet túlnyomórészt politikatörténetté leegyszerűsítve és szűkítve tárgyalja, azon belül pedig a nagy történelmi személyiségek, továbbá a háborúk és csaták történetévé egyszerűsíti. A legrosszabb hagyományok éledhetnek újjá, mivel egy olyan történeti nézőpont válhat meghatározóvá, amelyet a tudomány és a történelemtanítás évtizedek óta meghaladott - állította a szakmai szervezet.


Az alaptanterv túlzottan is az elméleti tudás mennyiségére koncentrál, ahelyett, hogy nagyobb teret hagyna a gyakorlati oktatásnak, a kísérleteknek, a személyes tapasztalatoknak. Ezek hiányában aligha teljesülhet a kormány szándéka, hogy növelje a felsőoktatásban a természettudományos képzések népszerűségét, amely hosszú ideje a diákok által legkevésbé terület.



A szakmai bírálatok mellett az egyik legélesebb vélemény éppen a kormánypártok soraiból érkezett: Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke szerint az új NAT tervezete nem teszi lehetővé, hogy a közoktatás elmúlt húsz évének tapasztalatait levonják, így "elszalasztjuk a valódi tartalmi megújulás lehetőségét".

 

A teljes cikket a Népszava Online-on olvashatja el.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
8    +    1    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.