Az, hogy nem torkollott katasztrófába a hóvihar, csak és kizárólag a több mint egy napon át folyamatosan helytálló tűzoltóknak, rendőröknek, és önkénteseknek volt köszönhető. Normálisan koordinált irányítás nélkül is megtettek minden tőlük telhetőt.
A magyar lakosság – joggal nevezhetőek a hétköznap hőseinek – ismét megmutatta, hogy ha baj van, képes az összefogásra, és erőt, pénzt, valamint időt nem kímélve, segít a bajba jutottakon. Teszik azt, amire hivatalosan az állam lenne hivatott, hiszen négyévente azért választunk vezetőket, hogy még a hülyeségtől is megóvják az embereket. (Félreértés ne legyen: nem arról van szó, hogy minden ember mellé rendőrt kéne állítani, de a két halálos áldozatot követelő M7-es tömegkarambol után már látszott, hogy komoly problémák lehetnek az autópályákon is. Mégsem zárták le azokat időben.Ráadásul a tájékoztatás is hiányzott.) Adókat pedig azért fizetünk, hogy cserébe szolgáltatásokat kapjunk az államtól. Úgy néz ki, hogy ez a láthatatlan szerződés felbomlott a hóviharban, és csak a lakosság „anarchikus szervezettségén" múlott, hogy nem történt valódi katasztrófa.
A vélemény folytatását az Egyenlítő TV blogon olvashatják.