Bírósági reform: rosszból a még rosszabba
"Arra találták ki a jogállamot, hogy a jog uralmát kelljen elviselnünk, és ne az önkényre hajlamos, szubjektív emberi tényezőnek legyünk kitéve. Különben az olyan jogi kreténséget is képes lesz befogadni az igazságszolgáltatás szervezete, mint a volt miniszterelnök terrorcselekményére vonatkozó feljelentés." - írja Fleck Zoltán a hvg.hu-n.
Bírósági reform: rosszból a még rosszabba

"Bár az elmúlt év jogalkotása arra indítaná az ember, hogy mindenféle változást zsigerből elutasítson, mégis nehéz lenne amellett érvelni, hogy a bíróságok igazgatásában minden maradjon a régiben. Még radikális szervezeti változások is indokoltak: az 1997-ben megalkotott szervezeti struktúra aligha alakítható kis lépésekben olyanná, amely megfelel azoknak az elvárásoknak, amelyet egy modern alkotmányos berendezkedésben elvárnánk. De a közjogi változtatások radikalitása a legkevésbé sem garancia a jogállammal kompatibilis irányok követésére." - ad áttekintést a probléma strukturális vetületeire a jogszocilógus, majd később közelebb ereszkedik a "vizsgálati tárgyhoz": "Egy közjogi rezsim igazságszolgáltatása rész az egészben. A jelenlegi berendezkedés lényegét az ügyészség közjogi státusza fejezi ki leginkább, ez felel meg annak a hatalmi berendezkedésnek, amelyről nem túlzás azt állítani, hogy kívül került a modern alkotmányosság határain. Látszólag független, mert az Országgyűlés választja korlátozhatatlan hatalmú vezetőjét, működése azonban teljesen átláthatatlan, az alkotmányos elvek érvényesülése véletlenszerű. Azonban jól ellenáll a kritikáknak, mert folyamatosan képes szimulálni a függetlenséget, ami nem áll másból, mint a széles hatáskörrel rendelkező vezető szabad belátásából. Vagyis a politikai befolyástól való mentességre legfeljebb a személy kvalitásai jelenthetik a garanciát."

 

Az írás későbbi részeiben az új, kiépítendő igazságszolgáltatási intézményrendszert értékeli Fleck: "A megosztott hatáskörök – régi tapasztalat – hatékonyan gátolják meg a hatalommal való visszaélést. Nem érdemes olyanokra bízni a bírák kiválasztásának, előmenetelének érdemi elbírálását, akik egyéb jelentős adminisztratív felelősséggel rendelkeznek, de legalább együttdöntési kötelezettséget, vétójogot kell telepíteni olyan testületekhez, amelyek garantálják a rendszer viszonylagos tisztaságát. A tervezet sem nagyon bízik a bírói kar önigazgató potenciáljában: az összbírói értekezletek, bírói tanácsok véleményt nyilváníthatnak, kezdeményezhetnek, de nincs érdemi hatáskörük. A bírói kar önkormányzati jellegű jogosítványai 1997-ben felszámolódtak, és most sem fognak visszaépülni. A tervezet szerint a nagyhatalmú egyszemélyi vezető, az Országos Bírói Hivatal elnöke mellé rendelt, a bírák által választott bírákból álló Országos Bírói Tanács súlytalan véleményező szervezet. A jelzés, javaslat, véleményezés típusú hatáskörökkel nem lehet egy rendkívül széles igazgatási felhatalmazással rendelkező központi irányítást felügyelni. Bírói szervek ugyan jelezhetik, hogy a középszintű igazgatás ellátásával baj van, kezdeményezhetik a felelősségre vonást vagy az elmozdítást, de dönteni minden esetben egyedül az OBH elnöke fog."

 

Az egyik konklúzió viszont már kétségkívül a nap mint nap jelentkező problémákat világítja meg: "Éppen arra találták ki a jogállamot, hogy a jog uralmát kelljen elviselnünk, és ne az önkényre hajlamos, szubjektív emberi tényezőnek legyünk kitéve. Különben az olyan jogi kreténséget is képes lesz befogadni az igazságszolgáltatás szervezete, mint a volt miniszterelnök terrorcselekményére vonatkozó feljelentés."

 

A teljes írást a hvg.hu-n olvashatja el.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
8    *    6    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.