Az MSZP nyílt levele az Európa Tanács főtitkárához
A Velencei Bizottság a magyar igazságszolgáltatási reformról készített jelentésében kimondja, hogy a reform összességében veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Az MSZP nyílt levele az Európa Tanács főtitkárához

Kimondja továbbá, hogy a magyar bírósági reform lényeges elemei, amennyiben változatlanul maradnak, nem csupán az igazságszolgáltatás szervezetére vonatkozó európai normáknak - különösen a bírói függetlenség követelményének - mondanak ellent, hanem a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése szempontjából is problematikusak. A Velencei Bizottság ezért - a két vizsgált törvény érdemi módosítása mellett - az Alkotmány módosítását is szükségesnek nevezte az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, a fékek és ellensúlyok megteremtése érdekében.

 

Főtitkár Úrnak a demokratikus normák előmozdítására irányuló aktív tevékenysége alapot ad annak a meggyőződésünknek, hogy a nagy presztízsű Velencei Bizottság ilyen súlyú, az alapnormák tagállami érvényesülését megkérdőjelező kritikája azonnali cselekvést tesz szükségessé. Sajtóértesülések szerint Ön március 21-i budapesti tárgyalásai során ígéretet kapott arra, hogy a bírálatot a kormányerők figyelembe veszik, ám másnap Markert úr brüsszeli sajtótájékoztatóján nyilvánvalóvá tette, hogy a magyar igazságügyi államtitkár által a Velencei Bizottság ülésén jelzett módosítások még mindig messze nem nyújtanak elegendő biztosítékot az igazságszolgáltatás függetlenségére.

 

A múlt hét folyamán végül egy sajtóhírnek köszönhetően az is kiderült, melyek lennének az Európa Tanács és az Európai Unió minimális közös elvárásai. Ezek a következők:

 

1. Az Országos Bírói Hivatal elnökének döntéseit indokolni kell, ellenük jogorvoslatot kell biztosítani (a német szabályozási minta alapján).

 

2. Ki kell zárni az OBH elnökének a kilencéves mandátum lejártát követő újraválaszthatóságát, és egyidejűleg meg kell szüntetni annak lehetőségét, hogy a mandátuma lejártát követően tovább folytathassa a tevékenységét; az elnök megbízatása megszűnése esetére a törvénynek biztosítania kell a megfelelő helyettesítést az új elnök megválasztásáig.

 

3. Sem az Országos Bírói Hivatal elnöke, sem más bírósági vezető nem kaphat jogot arra, hogy ügyeket más bírósághoz tehesse át, mert ez a Velencei bizottság szerint sérti a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogot.

 

4. Meg kell szüntetni azt a lehetőséget, hogy a bírákat több alkalommal határozott időre nevezhesse ki a köztársasági elnök. Sem a bírák, sem a bírósági titkárok esetében nem tartható fenn az ”ismételt próbaidő” gyakorlata.

 

5. Emellett nem tartható fenn a bírák akaratuktól független áthelyezésének lehetősége, valamint a bírói szolgálati viszony ezzel összefüggő automatikus megszüntetésének lehetősége sem.

Az Ön szóvivője Höltgen úr továbbá egyértelművé tette azt is, hogy a Velencei Bizottság titkára által a strasbourgi magyar nagykövetnek átadott papír egy, a magyar kormánnyal folytatott párbeszéd része, az ET pedig egyelőre várja a magyar kormány válaszát.

 

Tisztelt Főtitkár Úr!

 

Martonyi külügyminiszter úr előbb Markert úr magánvéleményének, majd homályos státuszú dokumentumnak nevezte a kiszivárgott levelet, a Kormányszóvivői Iroda pedig ezzel párhuzamosan úgy fogalmazott, hogy a javaslatokkal és az azokra adandó válasszal kapcsolatban konkrét határidő sehol, semmilyen formában nem merült fel. Mindezek alapján biztosra vehető, hogy a magyar kormány önöktől eltérően értelmezi a párbeszéd fogalmát. Misem bizonyítja ezt jobban, minthogy az Orbán-kormány figyelmen hagyja mind a mértékadó civil jogvédő szervezeteknek a bírósági reformmal összefüggésben közösen kialakított, nyilvánosságra hozott véleményét, mind pedig valamennyi olyan szakmai fórum álláspontját, amely a bíróság függetlenségének sérelmét látja megvalósulni Magyarországon.

 

A bíróság függetlenségét, az ahhoz szükséges garanciák megteremtését a demokratikus erők nem azért szorgalmazzák, hogy a magyar szabályozás formailag feleljen meg a Velencei Bizottság álláspontjának. A független bíráskodás minden magyar polgárnak elemi érdeke a mindennapi életben, nem beszélve arról, hogy az ország gazdasági stabilitásának, a befektetői bizalom visszaszerzésének záloga is.

 

Kérem, engedje meg, hogy röviden összefoglaljam a Velencei Bizottság március 16-17-i ülése óta történteket:

 

A Velencében ismertetett törvénymódosítási csomagot a Parlament március 27-én tárgyalta. A Markert úr által elégtelennek nevezett eredeti csomag mindössze egyetlen új elemmel egészült ki, amelyet maga Navracsics miniszterelnök-helyettes módosító indítványként terjesztett be, és amely kizárja az Országos Bírói Hivatal elnökének 9 év utáni újraválaszthatóságát. Megállapítható, hogy az öt alapvető elvárás közül (nem beszélve a Velencei Bizottság egyéb észrevételeiről) a kormány egy követelményt sem teljesít a maga teljességében. A szakbizottságok ülésén a demokratikus ellenzéki pártok módosító javaslatait a kormány nem támogatta, pedig azok javaslatot tettek a legfontosabb problémák kijavítására. A törvényjavaslat tárgyalása azóta megakadt, annak ellenére, hogy a benyújtott ellenzéki javaslatok elfogadásával a vita megnyugtatóan lezárható lenne. Ebben az esetben nem állna fenn a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet civil jogvédő szervezetek által, közös elemzésükben rögzített helyzet, ami szerint: ”a módosítások jelentős részben kozmetikai jellegűek, és messze nem orvosolják a Velencei Bizottság által megjelölt legalapvetőbb problémákat”.

 

A levelet teljes egészében az mszp.hu-n olvashatja el.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
4    -    6    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.