Az isteni hatalom
Március 1-jén új fejezet nyílt a magyarországi egyházak történetében. Változik a hit, a relígió, az oltár, a szentség és a templom "állami besorolása". És ezzel együtt nyilván Isten jogállása és technikai adószáma is. Mert, habár minden egyház egyenlő, lesznek közép- és szuperegyenlőek - írja a 168 óra Online.

– Szívük szerint tán azt szerették volna, ha törvény mondja ki, hogy Magyarországon egy felekezet létezik (számít), a római katolikus – mondja ironikusan Donáth László evangélikus lelkész (Békásmegyer), az MSZP volt képviselője.



De hát ez nehezen menne abban az országban, ahol létezik népes (húszszázalékos) református kisebbség, számtalan kisebb felekezet mellett. Maga a miniszterelnök kálvinista kötődésű, míg neje katolikus. Az első két gyermeket Iványi Gábor metodista lelkész keresztelte a rendszerváltás kezdetén. Iványi a korai időkből ismeri Orbánt (rég nem beszélnek), nem tartotta mélyen hívő embernek. Legföljebb „Párizs megér egy misét”-típus a politikai élővilágban, mondja róla. (Mozgó Világ, Ráday Eszter interjúja.)



– Hívő ember így nem is hoz törvényt – mondja a lelkész.



Felindultsága érthető. Harminc év munkája hullik darabokra egy gyors szavazás után, a húsz év alatt kiépített karitatív birodalom. Márciustól ugrik a melegedő (jön a tavasz), a kórház, a főiskola, az elemi, az óvodák. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (ez a kisebb, szakadár metodista gyülekezet hivatalos neve) húsz éve erőn felül teljesít. A karitatív munkát állítják a középpontba.



Iványi évnapra kapja az orbáni ajándékot. Harminc éve múlt, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) szakkáderei kipiszkálták a ma is létező nagyobbik metodista közösségből és a kispesti imaházból, hogy hosszú küzdelem után elismerje a magas hivatal. Hosszú ideig utcán, járdán prédikált. Iványi gyülekezete ismét a leépülés határán áll. A lelkész elvben nem is lelkész. A cím használatára egyházi személy jogosult, s Iványi márciustól legföljebb „egyesületi elnök”. Igaz, az ő felfogása más. A lelkész nem papíron, munkakönyvileg lelkész, hanem a belső hang által vezetve. És ehhez nem kell munkajogi engedély.



– Március 1-jétől nem vagyunk egyház – mondja. – És ez ellen semmit sem tehetünk. Az egyházak a miniszterelnök úr kegyéből születnek és szűnnek meg.
Iványi már nem is ezen kesereg.


– Ma már csak az érdekel, mi lesz az öt-hatezer ellátottunkkal, a nyolcszáz munkavállalónkkal.
Hát mi lenne?

 

No persze, ahol vágják a fát, ott hull a forgács – erősítjük meg a miniszterelnöki filozófiát. A vallásügy is az egész pályás letámadás része.



A végszavazás utáni (decemberben átmenetileg visszavont) egyházi törvénynek számos érdekes kiágazása van. Ma már olyan, mint egy számkóddal ellátott, rejtjelezett üzenet. Tizennégy, tizennyolc és hatvanhat. Ez három számozott listát jelent. A tizennégy első körös, a vallási elit, megkapja az „egyház” titulust. Tizennyolc második körös bizalommal folyamodhat „kímélő költségvetési elbánásért”, hogy a parlament kegyéből fennmaradjon. A „parlament kegye” fordulat a KDNP-s Lukács Tamástól, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnökétől származik. Szerencsétlen mondat volt. („Ez nem jog, hanem kegy.”) Azóta mosogatja magáról.



A harmadik körösök elvesztették egyházi státuszukat. Közülük tizenkilencen egy év múlva talán próbát tehetnek. Addig egyesületként bizonyítanak.



De a kisebb metodista közösséget ez már nem érinti. Ők ugyanis nem folyamodnak többé.

 

A teljes cikket a 168 óra Online-on olvashatja el.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
4    +    1    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.