Az Alaptörvény köszöntése
 
2012. január 1-je nem határkő az ország életében. Hiába lép hatályba az új Alaptörvény, az csak tünete, legfeljebb betetőzése, de nem okozója az alkotmányos demokrácia válságának – írja a Haza és Haladás blogja.

 

Gáli Csaba, Sepsi Tibor és Tordai Csaba szerint  „a válságból való kilábalásnak lehet ugyan előfeltétele az Alaptörvény megváltoztatása, de ez mindenképpen eszköz csupán, nem pedig maga a megoldás. Nem értünk egyet ezért azokkal, akik egy új alkotmányozási folyamattól várják az alkotmányos állami működésen esett sérelmek orvoslását. Részletesen bíráltuk száz pontban az elfogadása előtt az alkotmánytervezetet, a lesújtó szakmai véleményünk pedig azóta sem változott. Mégis azt gondoljuk, hogy a negyedik Magyar Köztársaságot nem egy új alkotmány hosszadalmas, a társadalmat elfárasztó, ráadásul világrengető változásokat nem eredményező elfogadása teremtheti meg, hanem az, ha a hatályba lépő alaptörvény érdemi korrekciója mellett a hatalomgyakorlás mikéntje változik meg. Nem is beszélve arról, hogy tartós közjogi konszolidációt nem hozhat az egyik vagy a másik politikai oldal által elfogadott alkotmány, az pedig a legjobb eszköze egy ország szétzilálásának, ha négy- vagy nyolcévente hajt végre átfogó közjogi változásokat.”

 

A szerzők azt tartanák jó megoldásnak „ha három tárgykörben egy majdani parlament érdemben változtatná meg az Alaptörvényt, de ezekkel a korrekciókkal elfogadná azt az ország hosszú távra szóló alkotmányának.”

 

A szerzők azt írják: „tudjuk, hogy nehéz lelkesedni az Alaptörvény korlátozott korrekciójának ötletéért. Mi is el tudnánk képzelni olyan alkotmányszöveget, ami a szívünkhöz közelebb áll - publikáltunk is egyet. Mégis, azt gondoljuk, hogy az országnak az a legjobb, ha nem a közjogi keretekről folytat meddő vitát, hanem azokat (adott hatalmi helyzetben, az elérhető legjobb kompromisszumok mellett) gyorsan lezárva a jövő igazán fontos kérdéseivel tud foglalkozni.”

 

„A cél világos: olyan alkotmánya legyen az országnak, amivel mindegyik jelentősebb, nem szélsőséges politikai erő együtt tud élni. Ami lehetővé teszi, hogy a parlamenti többség kormányozzon, hogy az ellenzék bírálhasson, hogy a helyi ügyek az önkormányzatokban dőlhessenek el, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere működjön. Ahol a választási vereség nyomán a vesztes nem boszorkányüldözéssel néz szembe, ahol négyévente nem forgatják meg a világot. Ami egy normális ország” – zárják a bejegyzést a Haza és Haladás szakértői.

 

A teljes bejegyzést az alapítvány blogján, a szövegszerű javaslat pedig innen tölthető le.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
0    *    1    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.