A kétharmad által megalkotott torz választási törvény ugyanis elsősorban a kampányfinanszírozás rendszerén változtatott: ingyen pénzt pumpált a "szektorba", ezzel bizniszpártok tömkelegét rászabadítva a választási rendszerre. Ma ugyanis az a párt, amely legalább 27 körzetben egyéni körzetben jelöltet állít, minimum 149 millió forintot kap az adóforintokból. Anélkül, hogy akár egyetlen szavazatot kapnának, óriási összegeket zsebelhetnek be, maximum 597 millió forintot.
2014-ben 18 pártot finanszíroz így minden magyar adófizető, a pártok 6,1 milliárdot arra költenek el, amire akarnak. Számlagyárakba, haveri cégekbe ömlik a pénz, melynek bőven lenne helye a költségvetésben. Racionális magyarázat a közpénz ilyen mértékű elherdálására egyszerűen nincs, egyetlen célja a protest szavazatok elaprózása lehet. Ráadásul a rendszerbe több ponton bele van kódolva a választási csalás lehetősége, ami által már most biztosra vehetjük: máris elcsalták a 2014-es választást.
Változó feltételek
2014-től a kampányfinanszírozásban óriási változás állt be. Eddig ugyanis a listaállító pártoknak nem járt külön kampánytámogatás az államkasszából, ehelyett a pártok a működésükre kapták a pénzt. Most azonban az egyéni jelöltek és a pártok is kapnak majd közpénzt a kampányra.
Az egyéni jelöltek egymillió forintos költségvetési támogatásra lesznek jogosultak az államkincstártól egy kártya formájában, amelyről készpénzt nem vehetnek fel, és csak számlaadással bonyolíthatnak róla kifizetéseket. Ha pedig a jelölt nem éri el választókerületében a 2 százalékos szavazati arányt, az összeget vissza kell fizetnie az államkasszába.
Ez egyrészt elriasztja a pusztán haszonlesésből indulni kívánó jelölteket, hiszen anélkül, hogy valós szavazatokban is mérhető támogatás lenne egy jelölt mögött, nincs támogatás. Másrészt minimalizálja az esélyét a pénzekkel való visszaéléseknek is. Elemi érdekünk, hogy ha már közpénzt költünk a kampányra (!?), legalább átláthatóan tegyük. A módszer tehát adott, és alkalmazzuk is, egyéni jelöltek esetén. Felfoghatatlan módon, ugyanis a pártoknál sem a kincstári kártya, sem a 2 százalékos küszöb nem került be a törvénybe. Az elmúlt négy év kormányzati intézkedéseinek tükrében nyilvánvaló, hogy ebben az esetben sem csupán véletlenről van szó.
Az írás a Ténytár blogon folytatódik.
