Ha ezekre a feladatokra nem sikerül megnyerni a társadalom kritikus tömegét, akkor egy új kormány vagy viharos gyorsasággal megbukik, vagy egy-két év múlva elkeseredve állapíthatjuk meg: megint ugyanazt az előadást látjuk, csak a szereplők változtak.
13 évvel az előző magyar elnökség után a mostani kormány nem is próbálkozik a szociális kérdésekkel. Csak a versenyképességről beszélnek, nulla figyelem hárul a szociális pillérre.
A forradalom tüzének lángra lobbantói, igazi hősei a fiatalok voltak, akik nem a régi rendszert akarták visszahozni, hanem egy olyan szabad, független, demokratikus ország jövőjében hittek, amely mindenkinek emberi sorsot teremt.
az Alföld elsivatagosodását meg lehet állítani, sőt, vissza lehet fordítani. Ami a rossz: ehhez ciklusokon és politikai eliteken átívelő közmegegyezéssé, afféle nemzeti minimummá kellene tenni
nem a baloldali pártokkal kell összefogni, hanem a szakszervezetekkel, a lakhatási válsággal küzdő fiatalokkal, a nyugdíjukból megélni nem tudó emberekkel és a munkájukból boldogulni próbáló emberekkel. Velük kell egyfajta koalíciót alkotni.