13 évvel az előző magyar elnökség után a mostani kormány nem is próbálkozik a szociális kérdésekkel. Csak a versenyképességről beszélnek, nulla figyelem hárul a szociális pillérre.

Nem elég a kormányváltás, itt rendszerváltásra van szükség,

A forradalom tüzének lángra lobbantói, igazi hősei a fiatalok voltak, akik nem a régi rendszert akarták visszahozni, hanem egy olyan szabad, független, demokratikus ország jövőjében hittek, amely mindenkinek emberi sorsot teremt.

A magyar nyugdíjasok általános helyzete valóban csapnivaló, de elsősorban a rendszer igazságtalanságai miatt

A mostani rendszer leváltása alapvető feladat, de mi lesz azután?!

az Alföld elsivatagosodását meg lehet állítani, sőt, vissza lehet fordítani. Ami a rossz: ehhez ciklusokon és politikai eliteken átívelő közmegegyezéssé, afféle nemzeti minimummá kellene tenni

nem a baloldali pártokkal kell összefogni, hanem a szakszervezetekkel, a lakhatási válsággal küzdő fiatalokkal, a nyugdíjukból megélni nem tudó emberekkel és a munkájukból boldogulni próbáló emberekkel. Velük kell egyfajta koalíciót alkotni.

"Jelen események bemutatják, hogy ez az ügy kizárólag politikai, hiszen ügyészségi nyomozati anyagok részletei szivárognak ki és szivárogtak ki politikai fogollyá válásomat követően is."

A szervezés egy stratégiai szemléletmód, amelynek lényege, hogy a munkahelyi problémákon a dolgozók bevonásával és közös nyomásgyakorlással lehet javítani.

A kabinet nevében kiadott pénzügyminisztériumi reagálás gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kabinet önmagától határolódott el.

Ellentétben Orbánnal, Gyurcsánnyal és Magyarral, akik mindenütt konfliktust keresnek és találnak, csak az önkormányzati vezetőknek érdeke a politikai, gazdasági és társadalmi kompromisszum keresése.

Mihez képest később. Mennyi a később, milyen időtávban érdemes későbben gondolkodni?