“Úgy látszik, a kormánytöbbség ismét kitalált egy forradalmi módszert a fontos törvények csendes és gyors elfogadásához. A héten számos nagyon jelentős, milliókat érintő törvény vitáját, például az új nemzetbiztonsági szolgálatról, a közoktatásról vagy az új munka törvénykönyvéről szólót egyszerűen késő éjjelre tették. Bár az ellenzék obstrukcióval el tudta érni, hogy ne az éjjel a Parlamentben maradó maroknyi kormánypárti képviselő akarata érvényesüljön, győzelmük nyilván csak ideiglenes lesz.

Az igazi probléma az, hogy amennyiben a kormányoldal tovább folytatja ezt a gyakorlatot, az súlyos károkat fog okozni a magyar parlamentarizmusnak.” – szól az írás alapvetése a Véleményvezéren.

Három csokorba szedi a szerző az általa felvetett problémákat:

“Korábban már többször kritizáltuk a kormányoldal törvényalkotási módszereit. A Fideszben mostanra bevett jogalkotási gyakorlat, hogy óriási jelentőségű törvényeket 24 óra alatt vernek végig, egyéni képviselői indítványokkal kerülik ki az államigazgatási és társadalmi egyeztetési folyamatokat, és az utolsó pillanatokban nyújtanak be kulcsfontosságú módosítókat, melyeknek az elolvasására sem jut már idő.”

“Azt nem képesek belátni, hogy az Országgyűlésben egy jelentős törvény megvitatása nem valamiféle nyűg, amin muszájból kell végigmenni. A parlamenti nyilvánosság lényege ugyanis az, hogy még akkor is, ha az ellenzék nem is tudja elfogadtatni saját javaslatait, az ellenvélemények, alternatív javaslatok és kritikák akkor is teret kaphatnak.”

“Tévedés azt gondolni, hogy azon az alapon, hogy a Fidesz-KDNP-nek úgyis kétharmada van, akár négy évre be is lehetne zárni a Parlamentet. Ugyanis ott minden elhangzott szó jegyzőkönyvbe kerül, a parlamenti felszólalásokból és vitákból pedig az alternatív ötletek egyfajta könytára is létrejöhet. A legfontosabb törvények vitáinak éjszakára száműzése sok rossz üzenetet hordoz: azt, hogy a Fidesz nem tartja fontosnak az országgyűlés intézményét, a választópolgárok jogát az országgyűlési munka nyilvánosságához, és legfőképp, hogy nem tartja fontosnak az alternatív vélemények megjelenését.” – vélekedik a szerző, egyben saját parlamentarizmus-felfogásáról is árulkodva.

A teljes írást a Véleményvezéren olvashatja el.