Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján már elérhető az oktatásért felelős államtitkárság által készített új Nemzeti alaptanterv (NAT) vitaanyaga. A NAT a közoktatási törvény (mai nevén: köznevelési törvény) alapdokumentuma, amelynek megalkotása körül mindig éles oktatásfilozófiai viták szoktak kibontakozni.

Az első NAT-ot 1995-ben alkották meg az akkori szocialista–liberális kormány alatt, ebben a dokumentumban még voltak tananyagra vonatkozó előírások, viszont deklarálta, hogy „szakít a központi szabályozás azon formájával, amely részletesen meghatározta az iskolai pedagógiai tevékenység ideológiai, nevelési céljait, feladatát, tananyagát, tantárgyait, óraszámait, szoros kapcsolódását az iskolaszerkezethez, a különböző iskolatípusokhoz, -fokozatokhoz”.

A 2003-ban elfogadott, illetve a 2007-es NAT-ból pedig a tananyagok is kikerültek, így a dokumentum nem rögzítette, hogy mit és miként kell megtanítani a közoktatásban, csak a követelményeket írta elő. A célhoz vezető utat azonban az iskolákra bízta, amelyek maguk készíthették helyi tanterveiket. Ugyanakkor a konzervatív oldalon mindig felmerült annak igénye, hogy az állam pontosan határozza meg, hogy mit kell tanítani. Pokorni Zoltán fideszes oktatási miniszter idején, még 2000-ben, született is egy jogszabály a kötelező kerettantervekről, amelyek aztán iskolatípusonként jöttek létre, és részletesen szabályozták a tananyagot és a követelményeket. Az iskolák zöme ma is az akkor kiadott úgynevezett központi kerettantervet használja. „Pokorni a központosított modernizáció híve volt. Nem hitte, hogy a helyi pedagógiai műhelyek autonómiájára építve végre lehet hajtani a közoktatás modernizációját”, írta az intézkedés kapcsán Zolnay János szociológus néhány éve a Beszélőben. Meg kell jegyezni: Pokorni rendeletben engedélyezte, hogy a kerettantervektől akár el is térhessenek az iskolák.

A tegnap napvilágot látott, immáron negyedik NAT egyelőre vitaanyag, és idomul Orbán Viktor miniszterelnök köznevelési törvényéhez. A Népszabadság birtokában van már a kormány-előterjesztés is, amely így fogalmaz: „A 2010 tavaszán megalakult kormány feladatnak tekintette a NAT közműveltségi tartalmakkal történő kiegészítését, a köznevelési rendszer megújításával összefüggésben a NAT küldetésének és feladatának újradefiniálását, a nevelés és az értékközvetítés szerepének megerősítését”. Ez magyarázhatja, hogy – az alaptanterv 2003-tól érvényes „műfajától” szokatlan módon – az új NAT-ban „mindenki számára kötelező minimális tananyag” is szerepel.

A korábbi alaptantervekben is meglévő műveltségi területek nem változtak, azonban új fejlesztési területek jelentek meg a Fidesz–KDNP-kormány által fontosnak tartott nevelési célokkal összhangban. A fejlesztési területek a következők: az erkölcsi nevelés, a nemzeti azonosságtudat, a hazafias nevelés, az állampolgárságra, demokráciára nevelés, az önismeret és a társas kultúra fejlesztése, a testi és lelki egészségre nevelés, a családi életre nevelés, a felelősségvállalás másokért, az önkéntesség, a fenntarthatóság, környezettudatosság, a pályaorientáció, a gazdasági és pénzügyi nevelés, a médiatudatosságra nevelés és a tanulás tanítása.

A teljes cikket a nol.hu-n olvashatja el.