A tervezet készítői igen alaposan górcső alá vették az alkotmány április 1-jétől hatályos módosítását, és azzal kapcsolatban – miközben elismerik, hogy egyes szabályokat az Európa Tanács tagállamai maguk határozhatnak meg – ellentmondások sorára hívják fel a figyelmet. Így kimondhatják az önkényuralmi rendszerek idején elkövetett embertelen bűncselekmények elévülhetetlenségét, amit a németek és az osztrákok is megtettek – de rögtön a második világháborút követően.

A kommunista diktatúra után húsz évvel viszont már kérdéses lehet, hogy nem a bosszú szándéka vezeti-e a jogalkotót, ami elfogadhatatlan. Ennyi idő múltán a lusztrációs intézkedések bevezetéséhez nyomós okra lenne szükség – és megfelelő eljárási garanciákra is, mert az elfogadott normaszöveg bizonytalan, ezért értelmezési nehézségeket vethet fel. Mindennek egyébként a Velencei Bizottság szerint nem az alkotmányban, hanem a büntető törvénykönyvben lenne a helye. Az egyházak parlament által történő elismerése kapcsán a VB jelzi: az eljárási garanciák hiányát már korábban szóvá tették, s az alaptörvény módosítása szerint a döntés ellen az érintett szervezetek az Alkotmánybírósághoz (AB) fordulhatnak.

A cikk folytatása a nol.hu-n olvasható.