Bár a nettó bérek 1,1 százalékkal voltak magasabbak, mint 2011 azonos időszakában, az 5 százalék körüli infláció jelentősen rombolja a munkából származó jövedelmek reálértékét.

Nőnek az adóterhek, ráadásul a bérek is sokat veszítenek az értékükből. Ezt nehéz lesz kimagyaráznia a Fidesznek. Márpedig a gazdaságpolitikai hatások közül talán a fizetés változása az, amit legjobban megéreznek az emberek. Így azok a háztartások, amelyek nem jártak jól az egykulcsos adóval, ráadásul az adójóváírás kivezetését is megszenvedték, most még rosszabbul járnak, hiszen a megmaradt jövedelmük is egyre kevesebbet ér. Év elején a Fidesz még kötelező minimálbér-emeléssel és bérkompenzáció kikényszerítésével „ösztönözte” a vállalkozásokat, hogy a lakosság ne érezze meg pénztárcáján az unortodox gazdaságpolitikát. Erre most már semmilyen lehetőség nincs, lévén hogy a legtöbb kkv tűréshatáron áll. Mivel profitot nem termelnek, ezért a társasági adó csökkentése nem segített rajtuk. Viszont az olyan adóváltozások, mint a jövedéki adó- és áfaemelés, vagy a járuléknövekedés, őket is megviselték. Ehhez még az idei és jövő évben hozzájönnek az olyan adók, mint például a telefonadó, tranzakciós adó és a biztosítási adó. Ilyen körülmények között, a vállalkozásoknak nincs lehetőségük olyan béremelésre, amely elnyelné az inflációs hatást. A gazdaságban viszont az inflációs nyomás megmaradhat. Emiatt a reálbérek további csökkenése várható.

Hiába magas a jegybanki kamatláb, a szigorú monetáris politika sem tudta megakadályozni az idei infláció megugrását. Az áfa emelés, a gyenge forint, és benzinár folyamatos emelkedése – ez utóbbi részben a gyenge forintból és a jövedéki adó emelkedéséből tevődik össze – begyűrözött a nemzetgazdaság ágazataiba, költségsokkot kiváltva. Azaz a legtöbb vállalat és vállalkozás kénytelen volt árat emelni annak ellenére, hogy a kereslet változása negatív tendenciát mutat. Az imént felsorolt pár tétel egyaránt a kormány számlájára írható.

A friss statisztikából az is látszik, hogy a versenyszférában változatlanul csökkent a foglalkoztatottak száma. A legalább öt embert foglalkoztató vállalkozásoknál 26,6 ezerrel álltak kevesebben alkalmazásban, mint 2011 azonos időszakában. Az első negyedévben ez a szám 25 ezer volt. Ennek alapján kijelenthető, hogy a versenyszféra legfontosabb szegmensében változatlanul csökken a foglalkoztatás.

A Fidesz a látszólagos sikereket a közmunkaprogrammal próbálja elkönyvelni, de ahogy már sokszor megírtuk, a közmunkának nincs ténylegesen hozzáadott értéke a gazdasági teljesítményhez. Ráadásul a legtöbb helyen az önkormányzatok trükköznek, és úgy fizetik ki a közmunka díjat, hogy az adott munkavállaló maximum egy-két órát dolgozott – lévén, hogy nincs feladat, amit meg tudna csinálni.

A teljes cikket az Egyenlítő blogon olvashatja el.