Jogi szakértők szerint a kabinetnek sürgősen el kell kezdenie az új szabályozás kidolgozását, amely nemcsak a bírók státuszát, de korábbi pozíciójuk visszaállítását is rendezné.

A diszkrimináció uniós tilalmába ütközik, és nem igazolható megkülönböztetést jelent a magyar bírák (továbbá az ügyészek és közjegyzők) kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása – állapította meg sürgősségi eljárásában, s tett pontot a januárban az Európai Bizottság (EB) által indított kötelezettségszegési eljárás végére az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága. Miközben az általános nyugdíjkorhatárt 2014-től fokozatosan, nyolc év alatt vezetné be a magyar kormány, a bírákét egy év alatt csökkentették, ami ellentmond a kormány védekezésének, hogy a leszállítás a közszférában dolgozók nyugdíjazásának egységesítését szolgálja. Ráadásul a bírák – áll a határozatban – “megalapozottan számíthattak arra”, hogy 70 éves korukig hivatalukban maradhatnak, de az alkotmánymódosítással elért korhatárleszállítás “hirtelen és jelentősen” változtatott ezen. Kiemelték, hogy a nyugdíjazott bírák legalább 30 százalékkal alacsonyabb jövedelmet kapnak, mint az illetményük volt, így anyagi kár is éri őket. A luxembourgi végzés kitért arra, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) júliusban visszamenőleges hatállyal már megállapította a jogsértést, de ettől még nem kerültek vissza eredeti állásukba. 

A teljes cikket a népszava.hu-n olvashatják.