A rendszerváltást követően, Magyarország kedveltnek számított a külföldi működőtőke számára. Köszönhetően a piacgazdasági átmenet jótékony hatásainak, a külföldi befektetők előszeretettel hoztak magas hozzáadott értékű beruházásokat az országba. A beruházások pozitív hatásai a 90-es évek közepétől érződtek, közel egy évtizeden át. A külföldi közvetlen tőkebefektetéseknek és beruházásoknak hála, évekig négy-öt százalék körüli növekedés volt tapasztalható.
A kétezres évek végére elfogyott a lendület, a termelés egy része átköltözött keletre, az új beruházások pedig meghiúsultak – köszönhetően a romló gazdasági környezetnek, majd a pénzügyi világválságnak. A kormányváltás előtt némileg javulni látszott a helyzet. Több magas volumennel kecsegtető beruházásról is megállapodások születtek. Ezek közé tartozik a kecskeméti Mercedes gyár létrehozása, illetve az Audi és a General Motors új befektetései – például a gyártósorok bővítése. Mondhat bármit a Fidesz, ezeket a szerződéseket még az MSZP-kormány írta alá – a babérokat persze a jelenlegi kabinet próbálja learatni. Viszont a Fidesz hatalomjutása óta nem születtek ilyen nagyságrendű beruházásokról szóló megállapodások.
Az ezt követő – Matolcsy György fémjelezte – gazdaságpolitikai ámokfutás megpecsételte az ország sorsát. A súlyosbodó európai adósságválság amúgy sem kedvezett az országnak. Ehhez még hozzájött azaz unortodox gazdaságpolitika, amely végleg elijesztette a befektetőket. Ráadásul a kormány pont a legsikeresebb ágazatokat sújtotta különadókkal. A telekommunikációs vállalatok például rendszeresen fektetnek be nagy összegben, és innovációs potenciáljuk is magasnak mondható. Ahelyett, hogy a kormány a stratégiai iparágakat védené és támogatná, inkább ellehetetleníti a helyzetüket.
A Fidesz gazdaságpolitikájának eredményei most már számokban is kimutathatóak. A minimális növekedést a jól teljesítő mezőgazdaság érte el, az egymillió munkahely álma egyre távolabb kerül a valóságtól, az igazságtalan adórendszer miatt növekszik a rés a jövedelemcsoportok között, most pedig már a befektetői környezet szempontjából is egyre hátrébb csúszunk a ranglistákon.
2010-ben Budapestet a 25. legvonzóbb európai városnak találták a befektetők, jelenleg már nem találjuk meg a top25-ben. A régiót Prága és Varsó képviseli, 20. és 21. hellyel. A hazai főváros a 63-as listából mindösszesen egyetlen rangsorban szerepel, de itt is jelentős visszaesést könyvelt el. A korábbi dobogós helyezésről a nyolcadik helyre csúszott vissza a főváros. Erre semmiképpen sem lehetünk büszkék. A kisebb hazai városok pedig semmilyen listán sem szerepelnek, pedig 2010-ben még Miskolc és Debrecen is előkelő helyen állt: a stratégia beruházások szempontjából a 4. és 5. legjobb értékelést kapták a nagyvárosok listáján.
2010-ben az észak-alföldi régió az egyik legnépszerűbb régiónak számított a befektetések szempontjából, ráadásul Közép-Magyarország és Közép-Dunántúl is felkerült a legversenyképesebb kelet-európai régiók listájára. Most sehol sincsenek.