Abban nyilván pártállástól függetlenül egyetérthetünk: egy ilyen tüntetést, mint a hétvégi, a Fidesz az utóbbi tíz évben bármikor, kisujjból lezavart volna. 2002-ben, 2004-ben, 2006-ban, 2008-ban, tökmindegy. Mert Orbánnak akkor is több embere volt az utcán, mikor a szavazófülkékben alulmaradt. Politológiai axióma volt ez, amely bizonyításra nem is szorult.
Most se szorulna (még), de mégis bizonygatják. Görcsösen, bornírt, bumeránghatású overkill-stratégiát megvalósítva. Mindenki készséggel elismeri: ott voltak, sokan voltak, maguk előtt jók voltak. De ez már nem elég. Az elmúlt nyolc évben teljesítményfokozó nélkül futották a csúcsokat. Most viszont, mint egy kiégett sportjunkie, nyomják magukba az önbizalom-serkentő, izomnövelő doppingot. Belügyminisztériumi rekordhitelesítéstől egészen az MTV-különkiadásig. Itt nem volt olyan fatális malőr, mint Operaháznál, itt aztán nem lehetett okuk a részvevőknek panaszra. A közszolgálati kiszolgálásra a kormányszóvivő sem panaszkoshatott, különösen a Lényeg c. műsor valóban objektív, lényeglátó 22-i főcímeivel ellenpontozva.
Sokan voltak, mint régen. De pár éve a közszolgálati tévé birtoklása nélkül mentek ki ennyien, sőt többen. Mi több, úgy, hogy bojkottálták azt. Tényleg akkora univerzális fantasztikum, hogy az egész Kárpát-medencéből képesek voltak összeszedni, felbuszoztatni százezer feletti tömeget? Ennek a többszöröse volt 2002-ben a Kossuth téren, de még az MDF ’94-es stadionos kampányzáróján is. Minderre, amit virágkorukban önerőből nyomtak, ma már csak közszolgálati és BM-es Viagrával képesek. Lassan Photoshoppal kezelt NASA-fotókat dobnak majd be a retusálásban komoly rutint szerzett szerkesztők, bizonyítván: ez még az űrből is látszik.