Több reformötlete maradt félbe, mint amennyit sikerült megvalósítania a kormányzatnak 2024-ben az egészségügyben – derült ki kedden a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján. Az egészségpolitika történéseit Őri Károly, az Ilex Vezetési Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója elemezte, és egyben jelezte azt is, hogy nem egy ciklusra való célkitűzései voltak a kormányzatnak.

Összegzése szerint az alapellátási ügyeletek központosítása „különösebb atombombahatás” nélkül történt meg, bár azt hozzátette, hogy a változással érintettek biztosan tudnák árnyalni a képet. A praxisok állami átszabása – a kormányzat ezzel oldaná meg a üres körzetek problémáját – még nyitott feladat. Ugyanakkor a szakrendelők államosítása elmaradt. Zajlik a városi kórházak integrálása a megyei irányító intézményekbe. Szakemberhiány miatt rendre zárnak be osztályokat vagy kerülnek a működőképesség határára városi intézmények, azok feladataikat a megyei kórházaknak kellene átvenniük, de ez nem mindig sikeres.

Őri Károly szavai szerint a megyei kórházak most két eshetőségtől tartanak. Az egyik hogy az állam azt mondja: zárd be a fül-orr-gégészetet a városi kórházban, vagy ha ennek az ellenkezőjére utasítják: ne zárd be, tartsd fenn minden erőddel. Az egészségpolitika következő programeleme a nemzeti laborhálózat lett volna, de idén nemhogy nem kezdte meg a működését, a szervezésével megbízott cég is megszűnt.

A rendezvényen előadást tartó Szondi Zita, Országos Kórházi Főigazgató-helyettes utóbb árnyalta ezt a képet, ő ugyanis arról is beszélt, hogy a Belügyminisztériumban elkészült a Nemzeti Labordiagnosztikai Hálózat koncepciója, aminek részeként három megyében – Baranyában, Vasban és Jász-Nagykun-Szolnokban – lezajlott egy próbaprogram, amelyhez kapcsolódott informatikai fejlesztés is, ami lehetővé teszi, hogy az E-térbe rögzített laboradatok ne PDF formában, hanem kereshetően kerüljenek a rendszerbe. A rendszer egy másik sikerével, az új járóbeteg-irányítási rendszerrel kapcsolatban elmondta: idén novemberre már 138 intézmény szakrendelése kínál a pácienseknek időpontokat. A beutaló nélküli ellátásokra bárki bárhonnan szabadon foglalhat orvosi ellátást, a beutaló kötelesek esetében még a beutalóra írt intézményben van erre lehetőség.

Őri Károly leltárában a következő tétel az ápolási ágyak átadása a szociális szektornak, ami zajlik. A kórházak üzemeltetésének kiszervezése pedig megtörtént. Az államtitkárságnak volt egy olyan terve is, hogy még idén állami kézbe veszik a képalkotó diagnosztikát (CT-, MR), ám ez pénzhiány miatt a jövő évre csúszik. Hasonló nagyszabású átalakítással járt volna a kórházi gyógyszerellátás projektcégbe szervezése, amelynek az eredeti tervek szerint jövő évtől már működnie kellene, ám eddig még a pályázatok kiírása sem történt meg.

Később a rendezvényen a témában előadó Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökének elemzése is azt sugallta, hogy ő sem erőltetné a kórházi gyógyszertárak kiszakítását a fekvőbeteg ellátásból. Szalóki Katalin az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke a közönség soraiból pedig arra figyelmeztetett, hogy bármilyen plusz szereplő lép a kórházi gyógyszerellátásba, az mindenképpen drágítja a rendszert. Szerinte erre ráereszteni egy projekttársaságot, életveszélyes a betegek szempontjából.

Hiába volt bérrendezés az orvosok és az ápolók körében – folytatta az elemzését Őri Károly –, az infláció fölemészti a fizetéseket. Az, hogy a szakemberhiány ne okozzon ellátási problémát, további bérkorrekcióra lenne szükség. Az egészségügyi beruházásokkal kapcsolatban is megjegyezte: miután kifutottak az uniós programok, a fővárosi centrumkórházak kialakítása leállt. Idén mindössze egy kórház rekonstrukció fejeződött be, Tatabányán, ahol egy komplett új épületet adtak át a napokban.

Szintén nem nevezhető sikertörténetnek Őri Károly leltára szerint a kórházak adósságmentesítése. Míg 2019-ben főként a városi kórházak, idén már szinte valamennyi intézmény eladósodott. Év közben ugyan történt két konszolidáció, a harmadik most év végén várható, az intézmények mégis körülbelül százmilliárd lejárt tartozással kezdik 2025-öt. Ezzel kapcsolatban Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója a rendezvényen jelezte, hogy 2025 január végéig megtörténhet a kórházi adósságok kiegyenlítése.

Forrás: Népszava