Ezzel “biankó” felhatalmazást kapna a kormány bármilyen – akár jogszabályt is átíró – döntéséhez, ami a fékek és ellensúlyok rendszerére mérhet újabb csapást. Eközben Kövér egy tegnapi “parlamenti különórán” arról beszélt diákoknak, hogy a törvényalkotással vissza lehet élni.

A törvényalkotás nem jog, hanem kiváltság, amivel vissza is lehet élni, ahogy ezt meg is tették minden korban és minden rendszerben. Egyebek között erről beszélt tegnap Kövér László. Az Országgyűlés elnöke tegnap a parlamentről és a demokrácia értékeiről beszélt középiskolás diákok előtt. A Gulyás Gergely fideszes képviselővel közösen tartott parlamenti különórán a házelnök általánosságban beszélt, mégis sokan úgy érthették kijelentéseit, hogy – Lázár János Fidesz-frakcióvezetőhöz hasonlóan – Kövér ha burkoltan is, de önkritikusan beszélt az Orbán-kormány és a jobboldali többségű törvényhozás eddigi munkájáról.

Az ellenzéki oldalon ugyanis rendszeresen azt vetik a kormány szemére, hogy visszaél hatalmával. A független intézményeket saját kádereivel, pártkatonáival feltöltő Fideszt gyakran kritizáló MSZP-t igazolhatja Kövér azon mondata, miszerint “nincs arra garancia, hogy a legalkalmasabb, a legfelkészültebb, legtisztességesebb ember viselje a hivatalt”. Alig egy nappal korábban legalább ilyen figyelemreméltó kijelentéseket tett a házelnök, akkor az MTI-nek adott interjúban. Aligha kap támogatást az ellenzéktől az az ötlete, miszerint a néhány héten belül a frakciók elé kerülő országgyűlési törvényjavaslat-vázban a kormányzat szélesebb körű rendeletalkotási jogot kapna. A parlamenti munkát szabályzó – a jelenlegi házszabályt – felváltó törvényt Kövér menetrendje szerint a parlament tavasszal tárgyalná.

A szélesebb jogköröket adó javaslat lényege, hogy Kövér szerint “adott esetben egy sürgető jogalkotási teendőt a kormány ideiglenesen elvégez, és utólagos jóváhagyásra terjeszt az Országgyűlés elé”. A Fidesztől eddig sem állt távol az egyeztetést megkerülő, egyéni képviselői indítvánnyal vagy a salátatörvényekkel operáló jogalkotás, ezzel viszont “biankó” felhatalmazást adna a kétharmados többségű parlament a kabinet bármilyen – akár jogszabályt is átíró – döntéséhez, ami a fékek és ellensúlyok rendszerére mért újabb csapás lehet.

A házelnök szerint több ország ismeri a sürgősségi kormányrendelet műfaját, bár példákat nem említett. Szorgos bloggerek azonban többet is összegyűjtöttek: állítólag ma van ilyen Romániában és Thaiföldön, de hasonló elven “működött” a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete is. Többen emlékeztettek: súlyos történelmi példa erre a Weimari Köztársaság 1919-es alkotmányának 48. cikke, amely a német elnöknek fenntartotta a jogot, hogy a birodalmi gyűlés hozzájárulása nélkül szükségrendeleteket adjon ki.

Kövér tervei szerint ez a Ház-jogszabály rendelkezne egyébként az Országgyűlés rendészeti feladatait ellátó úgynevezett házőrség létrehozásáról. Megjegyezte: “egyesek újabb és újabb, korábban tiszteletben tartott határt lépnek át”. A házelnök tavaly ősszel a témában úgy nyilatkozott: “korábban is volt házőrség, a dualizmus végnapjaiban, éppen az ellenzék folyamatos botrányai miatt”. A házelnök szerint itt nemcsak képviselőkről van szó – “méltatlan” viselkedésük miatt nemrég egy időre kitiltotta az Országgyűlésből az Index.hu parlamenti tudósítóit -, de emlékezetes marad a sajtótájékoztatóján szamurájkarddal hadonászó jobbikos politikus és az ülésen megafonba kiabáló Vona Gábor esete.

A vasárnap közölt interjúban a házelnök a tegnapi parlamenti különórán elhangzottakhoz képest konkrétabban értékelte az elmúlt időszak kormányzati munkáját. Mint fogalmazott, a kabinet társadalmi támogatottsága ügyében “nyugalom, de nem magabiztosság” tölti el. “Amit eddig tettünk, nemcsak a magunk lelkiismerete szerint vállalható, hanem az emberek mérvadó többsége szerint is” – összegzett Kövér, véleményét egyebek között a békemenet megmozdulásra alapozva. Szerinte “az emberek ma még az átalakítás szükségességét nem vonják kétségbe, legfeljebb azt remélik, hogy az ő életükben ez nem okoz hátrányt a korábban megszokotthoz képest”.

A teljes írást a Népszava Online-on olvashatja el.