Sokkoló adatok jöttek - így nő a szegénység Magyarországon
Tovább nőtt a súlyos anyagi gondokkal küszködő háztartások száma Magyarországon, amivel hazánk az EU sereghajtói között szerepel. Ugyanígy a legalacsonyabbak között van a magyar szegénységi küszöb, miközben a szegények egyre inkább leszakadnak a nem szegények jövedelmi szintjétől.
Sokkoló adatok jöttek - így nő a szegénység Magyarországon

Magyarországon a teljes népesség egyharmadát, közel 3,2 millió embert érintett a relatív jövedelmi szegénység vagy társadalmi kirekesztettség, ezen belül mélyszegénységben közel félmillióan éltek 2011-ben - derül ki a KSH friss kiadványából. A teljes népesség 14 százaléka, azaz 1,379 millió ember élt olyan háztartásban, ahol a háztartás jövedelme nem érte el a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát. A szegénységi küszöb éves szinten 796,8 ezer forint volt az egyszemélyes háztartásokban, ami havi 66 ezer forintnak felel meg.

 

Összehasonlításul: az EU-27 átlagában a népesség közel negyede élt relatív szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben, a közel 120 millió fő 4,2 millióval több az egy évvel korábbinál. Egy gazdag országban persze más a szegénységi küszöb, mint egy elmaradottban. Tavalyelőtt a legmagasabb szegénységi küszöb Norvégiában volt (átlagosan havi 1820 euró, mai árfolyamon 546 ezer forint), míg a legalacsonyabb Romániában (106 euró). A magyarországi 227 eurós érték az ötödik legalacsonyabb volt az EU-ban.

 

Biztonságot ad a nyugdíj

A jelentésből kiderül, hogy a munkanélküliekhez, a nagycsaládosokhoz valamint a gyermekekhez képest - minden ötödik kiskorú a szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkező háztartásban él - kifejezetten jó helyzetben vannak a nyugdíjasok. A 65 év feletti korosztályban a szegények 6 százalékos aránya a 14 százalékos országos átlag felét sem érte el annak ellenére, hogy relatív pozíciójuk romlott. A munkaképes korú lakosság (18-64 év) szegénységi aránya 13,6 százalékon stagnált, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében ez az érték viszont nagyjából a nyugdíjasokénak felelt meg. Visszatérve a 65 év felettiekre, a kedvező helyzetüket a KSH szerint a korosztályt teljes egészében lefedő nyugdíjrendszer és az értékálló nyugdíjak magyarázzák. Látványosan különbözik azonban az idős férfiak és nők pozíciója: utóbbiak 6,8 százalékos szegénységi rátája 2,1 százalékponttal múlja felül a férfiakét. Az idősebb nők relatív kedvezőtlenebb helyzete egyrészt abból ered, hogy a nők nyugdíja általában elmarad a férfiakétól, másrészt a nők magasabb életkort érnek meg, így körükben az egyedül élő kisnyugdíjas réteg nagyobb súlyt képvisel.

 

Magyarországon a szociális ellátórendszer jelentős mértékben csökkenti a jövedelmi szegénységet valamennyi korcsoport esetében. Az összes társadalmi juttatást figyelmen kívül hagyó szegénységi ráta 49,7 százalék, vagyis a szociális transzferjövedelmek kevesebb, mint harmadára csökkentették a szegénységi arányt. A nyugdíjak figyelembevételével, társadalmi juttatások nélkül közel kétszer annyian (27,1 százalék) tartoznának a szegények közé. A 65 év feletti korosztály szinte kizárólag nyugdíjbevétellel rendelkezik, ha ez a juttatás elmaradna, körükben 10-ből 9-en a szegények közé tartoznának.

 

A teljes cikk a Napi.hu-n olvasható.

 

idézet

Botka László

Óriási a tét, 2018-ban le kell váltanunk a kormányt, mert ez az utolsó esélyünk, hogy szabadon választassunk.
Előző
Következő
Önnek is van véleménye? Gyorskomment!
0
 
 

Hátralévő karakterek száma:
Válaszoljon a kérdésre: *
5    +    4    =    


Megjegyzés: A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.