Fontos tárgyalások helyszíne volt a Pastrami nevű felkapott óbudai étterem 2009 végén és 2010 első hónapjaiban. Ugyanannak az épületnek a felső szintjén volt abban az időben az Infocenter nevű médiacég központja, amelynek akkori vezetője, Fellegi Tamás törzsvendégnek számított az étteremben. Gyakran ült be oda dolgozni, és többször folytatta ott megbeszéléseit is, amelyek akkoriban már nemcsak a médiacég ügyeiről, hanem egy közelgő fontos megbízatásról is szóltak. Több ismerőse szerint a 2010-es választások előtti hónapokban már javában folytatta egy olyan csúcsminisztérium előkészítését, amelyről az volt az elképzelés, hogy lefedné a fejlesztéseket, az infrastruktúra felügyeletét és az állami vagyonkezelést is. Bár konkrét miniszteri felkérést akkoriban még nem kapott, a környezetéhez tartozók szerint számított rá, hogy tagja lesz a kormánynak.

Egy barátjának már 2009 nyarának végén beszélt a lehetőségről, és láthatóan izgalomba hozta az esetleges kormányzati munka. “Mondta, hogy van benne egy jó értelemben vett küldetéstudat, hogy akar tenni az országért” – idézte fel a barát, aki szerint Felleginek ugyan direkt politikai ambíciói nem voltak, de mindig is energikus volt, és szeretett dolgozni. A Fidesz vezetőségének egyik tagja szerint a kiválasztása mögött azok a megfontolások húzódtak meg, hogy “értette a nagyvállalati szférát, és ismerte a Fidesz belső életét, így mindkét világban otthon volt”. A politikus ezzel utalt arra, hogy Fellegi ugyan az elmúlt másfél évtizedben üzletemberként dolgozott, de előtte egy ideig tanácsadóként tevékenykedett a pártban, amelynek alapítóit személyesen is ismerte még a Bibó szakkollégiumból, ahol tanárként több kurzust is tartott nekik.

Fellegi tehát nagy lendülettel és biztosnak tűnő háttérrel vágott bele a kormányzati munkába, alig több mint másfél évvel később azonban ő lett az első miniszter, aki távozott a posztjáról. Lemondását számos okra vissza lehet vezetni, többek között kudarcot vallott próbálkozásokra, megcsúszott tervekre, kormányzati belharcokra és egyszerű személyes fizikai fáradtságra is. Több, a minisztérium működését belülről ismerő forrás szerint azonban a távozásban ezek mellett komoly szerepet játszottak azok a konfliktusok és feszültségek is, amelyek a Fideszhez kötődő gazdasági háttéremberekkel alakultak ki.

Ennek a körnek kulcsszerepe volt abban, hogy a Fidesz mögött létrejött egy stabil üzleti háttér (ennek kialakulásáról részletek ennek a cikksorozatnak az első részében), és ennek az építkezésnek a meghatározó szereplőit Fellegi személyesen is ismerte. A Fidesz több politikusa szerint kapcsolata a párt legfontosabb gazdasági háttéremberének számító Simicska Lajossal a nyolcvanas évek elejére nyúlik vissza, ő is egyike volt ugyanis azoknak a joghallgatóknak, akik jártak a szakkollégiumban tartott óráira. Az ismeretség fennmaradt, és időnként beszéltek egymással az elmúlt években is, a Simicskával üzleti kapcsolatban álló, szintén a gazdasági háttér meghatározó szereplőjének számító Nyerges Zsolttal pedig közös üzlete is volt Felleginek. A kettejük érdekeltségébe tartozó cégek nyerték el 2009-ben az egyik országos kereskedelmi rádiós frekvenciát.

Fellegi egy, a magyar gazdaság szempontjából kulcsfontosságú minisztérium kialakítására és vezetésére kapott megbízást, amelynek működésébe ugyanakkor az egykori miniszter környezetének egyik tagja szerint már kezdetektől fogva kódolva voltak a külső gazdasági erőkkel való konfliktusok. Fellegi a közvetlen, mintegy tízfős stábjába olyan embereket válogatott, akikkel vagy már régóta együtt dolgozott, vagy pedig olyanok ajánlották őket, akikben megbízott. Volt köztük, aki rendelkezett némi politikai háttérrel, mint a korábban Kövér László mellett dolgozó Szadai Károly, de voltak többen, akik közvetlenül a versenyszférából érkeztek. Vele tartott például a minisztériumba régi barátja és üzlettársa, Gelényi Csaba PR-szakember, a kabineten belül a gazdasági ügyekért felelős Rozgonyi Árpád pedig egy korábbi minisztériumi forrás szerint pénzintézeti vonalról érkezett. “A Fellegi körüli fiúk frissek és gyorsak voltak. Feladatmegoldó és segítő volt a hozzáállásuk” – idézte fel a benyomásait az NFM egyik korábbi vezető tisztviselője, aki csak menet közben csatlakozott a minisztériumhoz, és felüdülésként élte meg az új környezetet, korábban egy másik tárcánál dolgozva ugyanis “orwelli hangulatot” tapasztalt.

Fellegi tehát a mintegy tízfős miniszteri kabinetet hozzá közel álló emberekből állította össze, sok egyéb kulcspozícióba azonban a személyéhez kevésbé kötődő vezetők kerültek. Köztük többen szoros kapcsolatban voltak a Fidesz környezetében lévő meghatározó gazdasági erőkkel: az NFM közlekedésért felelős helyettes államtitkára, Schváb Zoltán például a Nyerges Zsolt közreműködésével felfuttatott Közgép nevű építőipari cégtől érkezett, és ugyanennek a cégnek a felügyelőbizottsági elnöke, Petykó Zoltán lett az uniós források elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke. A Közgép több más korábbi tisztviselője is pozícióba került állami cégeknél, az energetikai óriáscég, a Magyar Villamos Művek élére pedig az a Baji Csaba került, aki régi ismerőse Nyerges Zsoltnak, és a kormányváltás előtt egy olyan energetikai céget vezetett, amely Nyerges cégének tulajdonában állt. Egy másik fontos állami cég, a Magyar Fejlesztési Bank élére Baranyay Lászlót nevezték ki a kormányváltás után, aki már az első Orbán-kormány alatt is betöltötte a posztot, és – a kettejük kapcsolatát ismerő források szerint – régóta bizalmi viszonyban van Simicska Lajossal.

A teljes cikket az Origo.hu-n olvashatja el.