Az Európai Unió 271 régiója közül az északkelet-magyarországi a 263. helyet foglalja el azon a listán, amely azt méri, hogy az adott régióban élő emberek jövedelme mennyi termék megvásárlására, illetve szolgáltatás igénybevételére elegendő. Magyarország többi régiója sem áll sokkal jobban, ezen a listán az utolsó 20 pozíció valamelyikén régiónkon kívül további három magyarországi régió található. A kormány viszont ahelyett, hogy a nyilvánvalóan leszakadt térségeket erősítené, s tenné magyarországi viszonylatban is versenyképesebbé, az elmúlt két évben olyan intézkedéseket hozott (a regionális minimálbér bevezetésének lehetősége, a 47 ezer forintos közfoglalkoztatási minimálbér bevezetése, a délutános műszakpótlék eltörlése, az adójóváírás megszüntetése), amely még rosszabb helyzetbe hozza a vidéken élőket. Mindeközben Orbán Viktor teli torokból ordítja, hogy nem leszünk gyarmat, ahelyett, hogy az országon belüli gazdasági különbségek csökkentésén fáradozna. Minderről Gúr Nándor országgyűlési képviselő, az MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke beszélt pénteken, Miskolcon.

A szocialista politikus emlékeztetett arra, hogy a Fidesznek három fontos választási ígérete volt 2010 tavaszán. Az egyik a tíz év, egymillió új munkahely szlogen (semmi sem látszik belőle), a másik az egyszeri, nagyarányú adócsökkentés (csak a gazdagoknak hoz a konyhára), a harmadik pedig a közbiztonság javítása (nem sikerült, rosszabbak a statisztikák). Egyetlen területen sem tudnak valós eredményeket felmutatni. 2011. decemberéről 2012. januárjára például 80 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, s ennek csak egy részét lehet szezonális hatásokkal indokolni. Jelenleg a regisztrált munkanélküliek 48 százaléka tartós munkanélküli, azaz több mint egy éve nem volt tisztességes munkája. A 15-24 éves korosztály 27 százaléka az iskolát befejezve azonnal a munkaügyi központban kezd, mert nem tud elhelyezkedni. A nehéz helyzetben viszont nemhogy segítene a kormány, inkább még jobban üti az embereket: 9 hónapról 3 hónapra csökkentették az álláskeresési járadék futamidejét, noha a járadék-kifizetést finanszírozó járulékokat továbbra is beszedik (190 milliárd forint folyik be évente ebből a forrásból a költségvetésbe, de ennek a pénznek csak a töredékét, 2012-ben például 57 milliárd forintot kaphatják meg azok, akik bajba kerültek). „Így fordulhat elő az, hogy ma a regisztrált álláskeresők 17 százaléka kap csak álláskeresési támogatást, 35 százaléka valamilyen szociális támogatást, a többiek pedig semmit. Főleg emiatt nőtt az elmúlt két év során egymillió emberrel közel négymillióra a létminimum alatt élők száma, ezért nyomorognak, éheznek rengetegen vidéken, főleg a leszakadt régiókban” – jelentette ki a szocialista képviselő.

A közösségi közlekedéssel kapcsolatos kormányzati intézkedésekről szólva Gúr Nándor elmondta: ebben az ügyben is – mint fogalmazott – „aljas, hazug és sunyi” politikát folytat a Fidesz.

A cikket az mszp.hu-n olvashatja el.