Az már januárban felmerült a kormányban, hogy az autók rendszámtábláinak kötelező cseréjével kellene növelni a 2012-es költségvetés bevételeit. A baleseti adó bevezetésével, a jövedéki adó, autópálya-matrica és műszaki vizsgáztatási díjak megemelésével már lehúztak minden bőrt az autósokról, azonban nem csak ők koptatják az utakat a kerekeikkel. Ezért kellene bevezetni, hogy a kerékpároknak is kötelező legyen a rendszám. Számításaink szerint ezzel 6-7 milliárd forintot szedhetne be az állam évente.

Ha az autósoknak fizetniük kell az állam által – szabályos tendereken, pénzügyileg ellenőrzött körülmények között – megépítetett autópályák használatáért, akkor a kerékpárosoknak is fizetniük kell a kerékpárutakért. A bicikliút-használati matricát valamennyi kerékpárosnak meg kell vásárolnia. Havi vagy éves díja lenne. A matrica meglétét a közterület-felügyelők és a rendőrök ellenőriznék. Amennyiben a kerékpáron nincs matrica, a bírságon felül a kerékpározással összefüggésben kiróható bírságadót kellene fizetnie a szabálysértőnek az általános bírságadón felül.

Nemcsak az autók és biciklisek, hanem a gyalogosok is koptatják az úttestet és a járdát, csupán azzal, hogy közlekednek. Évente több milliárd forintot költ az állam a járdák akadálymentesítésére, felújítására, karbantartására, amit a gyalogosok sosem hálálnak meg. Mivel mindenki használja a járdát, ezért az adó kivetésével biztosan elkerülhető lenne, hogy az IMF-től és az EU-tól függjünk. A lakosoknak minden hónapban az önkormányzatoknál kellene megvenniük egy járdabérletet 10 ezer forintért, amit a járdaőrök bármikor ellenőrizhetnek.

Aki vét a szabályok ellen, az vállalja ennek következményeit is. Az eddigi laza, liberális felfogás szerint a bírság megfizetése elegendő büntetés a szabálysértők ellen. Ám ez a nézet téves, mert a bírság az adott szabálysértésre vonatkozik, a szabály áthágása miatt a közösséget ért kárt viszont nem kompenzálja. Ezt csak az ún. bírságadóval lehetne kompenzálni, amit valamennyi bírság után meg kellene fizetni, legyen szó szabálysértési bírságról vagy BKV-pótdíjról. Az adó mértéke a bírság mértékéhez képest egyenesen arányosan nőne. Minden egyszeri, 100 ezer forintot meghaladó bírság esetén a bírságadón felül extraadó fizetésére kötelezné az adóalanyt, melynek mértékét a NAV – egyedi elbírálás alapján – határozná meg. Hasonló elven működne az illetékadó. „Ha a bírságokat megadóztathatjuk, akkor úgy igazságos, ha az illetékeket is” – szólhatna az indoklás.

A kormány nevezhetné akár mesterséges szépségadónak is, de a multinacionális, külföldi elnevezés már magába sugallja, hogy akinek ilyen adót kell fizetnie, az csak rossz ember lehet. Az adót kivetnék az összes sminktermékre – beleértve az alapozót, a rúzst, körömlakkot -, de ugyanúgy a szoláriumra vagy a plasztikai műtétekre is. Az adó mértéke az áfához hasonlóan 27 százalék lenne. Selmeczi Gabriellára és a női képviselőkre gondolva azonban kezdeményezhetné a parlament, hogy a képviselői költségtérítést egészítsék ki a benzinkártya-utalvány mintájára politikusoknak járó szépségkártyával is.

A cikket teljes hosszában a HVG.hu-n olvashatja el.