A lakosság azonban nem lélegezhet fel, hiszen a mesterséges hatósági árszabályozásnak komoly következményei lehetnek, és nem csak a következő években, hanem már idén is. A rezsicsökkentés az országgyűlési választás előtt jó PR-fogásnak tűnik, azonban a többszörös áthárításoknak és a minőség romlásnak köszönhetően végül mégis a lakosság fog rosszul járni. A folyamat szinte teljes egészében a bankadóhoz hasonlít, amelyről hiába kommunikálja azt a kormány, hogy nem hárítják át, egy részét mégis a lakosság fizeti meg a magasabb számladíjakon keresztül. A hitelezési rendszer összeomlása és ezen keresztül a beruházások csökkenése pedig kísértetiesen hasonlít ahhoz a folyamathoz, amely könnyen lejátszódhat majd az energia szektorban is a következő években.

Ráadásul a harmadik Matolcsy-csomagban bejelentett közmű adót a költségvetés elfogadásakor duplájára emelték, így a szolgáltatóknak további 60 milliárdos terhet kellene lenyelniük, amelyre kiadáscsökkentés ellenében nincs lehetőség. Így a következő években leromló infrastruktúrával, amortizálódó rendszerrel, végül pedig ellátási problémákkal kell számolni. A probléma még súlyosabb lesz, amennyiben a kormány folytatja a rezsicsökkentési programot, amely a tények ismeretében inkább nevezhető egy választás előtti PR-fogásnak, mint átgondolt lépésnek.

Az elemzés folytatását a Ténytár blogján olvashatják el.