Puccsparádé
Ha Orbán Viktor megkérdezte volna munkatársait, hány lába van vajon az ellene szervezett puccskísérletnek, valószínűleg egymásra licitálnak, hiszen minél fontosabb valaki, annál több lábú puccskísérletek támadnak rá. Nyilván egy ekkora ember ellen legalább tizenhat lábú lépegetőt küldenek a tudjukkik. Erre ő maga is számíthatott, ezért nem kérdéssel nyitotta a frakcióülést, hanem előrukkolt mindjárt a tudományos ténnyel: háromlábú puccskísérletet észleltek Magyarországon, és a cél az ő elmozdítása volt.
A három lábat remélhetően tőből fogja levágni a középosztály ökle és a vele szövetséges parasztság, mégpedig vasseprűvel. A legegyszerűbb ügy az áruló diplomatáké, akik rossz hírét keltették a kormánynak. Nem lennék a helyükben, sőt, jelenleg bármilyen külügyminisztériumi dolgozó a homlokán érezheti a lézerpointert. A legkisebb tévedés elég a terroristagyanúhoz.
Aztán a külföldi sajtó. Az még egy dühöngő elmebetegnél is aranyos egyébként, ahogy a CNN-t kiemeli, elvégre minden gumicsizmás magyar embernek az jelenti a külföldiül hablatyoló tányérostévét. Bár lehet, hogy ezt már Kubatov Gábor javította át, és az eredeti szövegben a Super Channel szerepelt. Na szóval a puccsistákat a legjobb végleg elintézni, de ennek sajnos a külföldi újságírók esetében nem adottak a feltételei. Mindenesetre most, hogy lelepleződtek, meggondolja kétszer is egy magyar diplomata, hogy szóba álljon ezekkel az aknamunkásokkal.
A nemzetbiztonsági lábról sajnos egyelőre nem tudunk sokat, de pont az a szép benne, hogy ez aztán bármit jelenthet, a titkosszolgálatok akármit megtehetnek, ráadásul titokban. A magyar elhárításnak most minden eddiginél éberebben kell figyelnie, az ellenség bárhol megbújhat.
