A írás aktualitását a minap napvilágot látott leminősítési kilátások adták : “A legújabb pofon a Fitch Ratingstől érkezett. Péntek délután a BBB-besorolás (bóvli kategóriánál épp, hogy jobb) mellé kaptunk egy negatív kilátást. A Portfoli.hu táblázatából jól látható, hogy a régióban egyedül Magyarország rendelkezik negatív kilátással – ráadásul mindhárom hitelminősítőnél – szemben a többiek stabil, pozitív besorolásával. Most már tényleg csak egy lépés választ el minket a bóvli kategóriától.  Eközben az S&P negatív kihatású megfigyelés alá vette Magyarország államadósságát.”

Az Egyenlítő blog szerzője cikkében az esetleges következő leminősítés várható hatásai álltak a középpontban:

“A befektetési alapoknak meg van szabva, hogy milyen besorolású kötvényeket vásárolhatnak. Például a legtöbb alapnál befektetésre nem ajánlott kötvény nem lehet, ezért ha bóvliba kerülnénk, akkor ezek az alapok kénytelenek lennének a tőkéjüket kivonni az országból. Bár a piaci szereplők többnyire már beárazták a leminősítést – ami érződik a forint árfolyamában is –, ennek ellenére, jelentős mértékben jelennének meg az eladók az állampapírpiacon. A hozamok tovább emelkednének, fenntarthatatlanná válna a piacról való finanszírozás, kénytelen lenne a kormány az IMF-hez fordulni. A forint tovább gyengülne, bizonyára új negatív csúcsot döntene az euróval szemben. Gyorsan begyűrűzne a gazdaságba is az országgal szembeni bizalmatlanság, a háztartások – a helyzet súlyosságára való tekintettel – tovább fokoznák az óvatossági megtakarítást (már akik rendelkeznek egyáltalán megtakarítással), a fogyasztás tovább csökkenne, és biztos, hogy recesszióba kerülnénk jövőre.  Ahelyett, hogy a kormány a saját körmére nézne, és kezdene valamit a történelmien rossz gazdaságpolitikával, csak a hitelminősítők tevékenységét bírálja „saját” tévécsatornáján.

A kormány tevékenységét nem csak külföldről, hanem belső körökből is jelentős kritika éri. Járai Zsigmond – aki a Fidesz egyik legfőbb gazdasági tanácsadója – is egyetért azokkal az elemzésekkel, amelyek szerint a jövő évi növekedés nem lesz 1,5 százalékos. Ezt többnyire azzal magyarázza, hogy a kormány mozgástere annyira leszűkült, hogy nincs lehetőség anticiklikus intézkedésekre, s csak a prociklikus gazdaságpolitika vezethet „sikerre”. Azt már elfelejtette elárulni, hogy miért nincs mozgástere a gazdaságpolitikának. Erről csak és kizárólag a Fidesz tehet: az egykulcsos adó tönkretette az államháztartás egyenlegét, majd a különadók, a végtörlesztés, a nyugdíjvagyon államosítása, és a további, megkérdőjelezhető gazdaságpolitikai lépések olyan mértékű bizalmatlanságot szültek az országgal szemben, ami a jelenlegi helyzetet eredményezte.

Eközben az állampapírpiacon szinte soha nem látott folyamatok zajlanak le. Ahogy a Ténytár elemzése is rávilágít, az aukciókon nagyon gyér a teljesítmény, nincs kereslet a magyar államkötvényekre. Ez érződik a hozamokon is, a három hónapos diszkontkincstárjegy is nagyon megdrágult. A további drágulás már az ország finanszírozhatóságát veszélyezteti.” – olvasható a blogon.

A teljes írást az Egyenlítőn olvashatja el.

Kép forrása: www.fitchratings.com