
“Visszavonulót fújt az Orbán-Matolcsy duó a bankok elleni háborúban, és az ismert katonai terminus technikus szerint a rugalmas elszakadást választva, tűzszünetet kért, mert kifogyott a pénz a nemzeti szabadságharcosok bukszájából. Mások szerint, a kormány letette a fegyvert, hiszen Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt üzente: nem fog a jövőben meglepetésszerűen adókat kivetni a pénzügyi szektorra, helyette egyeztet a pénzemberekkel.” – olvasható a Népszava véleményrovatában, nyilvánvalóan az események kommentjével – már csak a műfajnak megfelelően is.
„A fegyverropogást, a demagóg bankellenes frázispufogtatást a tárgyalások váltották fel. Egészen úgy, mintha Magyarország egy normális piacgazdaság, szokványosan demokratikus ország lenne, pedig nem az. Nem, mert a kormány csak akkor szánta rá magát az egyeztetésre, amikor – nevezzük nevén a gyereket – a bankok megzsarolták. Gyakorlatilag felhagytak a hitelezéssel.”
“Ezzel a kormány Achilles sarkát találtak. Orbán Viktor a hazai fogyasztás bővülésére és a gazdaság növekedésére tette fel a politikai jövőjét. Ennek érdekében indította el a nemzeti szabadságharcukat, és számos egyéb háborúját, az EU, az IMF és fű-fa ellen. Csakhogy ezekhez, mint minden háborúhoz, három dolog kell: pénz, pénz és pénz. Szerdán a bankárok szövetsége tudatta a kormánnyal, ha enged a rendkívüli bankadóból, akkor készek újranyitni a pénzcsapokat, a kis- és középvállalkozások, a kormány lakásprogramjának pénzelésére. Újra lesz pénz. A kérdés: tanul-e a kormány és felhagy az értelmetlen háborúival, vagy csak erőgyűjtésre, újabb hadműveletek előkészítésére használja a bankok pénzét? Lehet nagyot álmodni, de ne legyenek illúzióink!” – írja Zsebesi, az fejlemények legszélesebb kontextusát felvillantva.