A Policy Agenda elemzésében azt vizsgálta meg, hogyan oszlott meg ennek az intézkedésnek hatása a társadalom különböző csoportjai között.

Miképp is oszlik meg a rezsicsökkentés a különböző társadalmi csoportok között - erre a kérdésre a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal, valamint az egyetemes szolgáltatók adatai alapján kereste a választ a Policy Agenda. Hogy precízebb adatokat kapjon, kiválasztotta a rezsicsökkentés tételei közül a villamos energiát, mivel ez minden háztartás számára hozzáférhető, és így jobban megítélhető, hogy a rezsicsökkentés valóban igazságos-e, vagy megint inkább a magasabb jövedelműeket támogatja.

A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal adatai alapján 2012-ben a lakossági fogyasztóknak értékesített villamos energia nettó értéke 384 milliárd forint volt. Ehhez hozzáadódik az ÁFA, így összesen 484 milliárd forintot jelentett minden háztartásra együttvéve.

A KSH adatai szerint Magyarországon 3,9 millió lakott lakás volt a 2011-es népszámlálás idején. Természetesen ennél több helyre van bekötve a villany, mivel a hétvégi házak, garázsok, nyaralók szintén beleszámítanak a teljes fogyasztásba. Ugyanakkor ezek energiafelhasználása alacsony, ezért az egyszerűsítés kedvéért számítsuk az "állandónak tekinthető lakás" számlájához. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy egy lakott lakásra 124 ezer forintos éves átlagos számla jutott.

A teljes cikk a népszava.hu-n olvasható.