A csütörtök este kezdődött, péntek hajnalban véget ért csúcstalálkozón az EU jövője mellett a magyar külpolitika hitelessége szempontjából is kockázatosnak bizonyult Orbán manőverezése. A Népszabadság brüsszeli tudósítója a következőképp elemzi az eseményeket:

“Ráadásul a magyar kormányfő- ellentétben például az eurózóna megmentésében nyakig benne lévővezetőkkel- , “nem európai ügyekkel kel és fekszik” – fogalmazott egy forrásunk. Ezért is lehet, hogy elszámíthatta az unión belüli ellentétek súlyát. Az elszigetelődött britek mellé állni elég rossz benyomást keltett, ráadásul a magyar állaspont korábban végig az volt, hogy célunk a 27-es kör megőrzése, a párhuzamos intézmények kiépítésének elkerülése. Ezt a hét elején Martonyi János külügyminiszter is hangsúlyozta, amikor Brüsszelben tárgyalt. Ezért a hajnali magyar álláspont mindenképpen meglepetést jelentett.

Az ülés után Orbán Viktor kormányfő- más vezetőkkel ellentétben – nem tartott sajtótájákoztatót, ez péntek délutánra volt betervezve. A magyar újságírók ezért elsősorban Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, Jose Manuel Barroso bizottsági elnök és Sarkozy sajtótájékoztatójára, illetve az ülés után kiadott közleményre támaszkodtak a magyar állásponttal kapcsolatban. – Hihetetlen zűrzavar volt – magyarázta a hajnali hangulatot péntek délelőtt Győri Enikő, a Külügyminisztérium Európai Uniós ügyekért felelős államtitkára, aki szerint a sajtó félreértette a magyar álláspontot. Az államtitkárasszony azt is közölte, hajnalban nem látták a szóban forgó közleményt. A kormányfőaztán reggel röviden mégiscsak nyilatkozott az egyik kereskedelmi tévének, melyben már az országgyűlési felhatalmazás szükségességességére vonatkozott. Nem sokkal később kiderült, Szijjártó Péter is nyilatkozik, a csúcsról tudósító újságírók azonnal szaladtak vissza a tanács épületébe.

Úgy tudjuk, a péntek hajnali tárgyalások után a kormányfőkonzultált kormánytagokkal, aminek eredményeként is felmerülhetett a magyar álláspont egyértelművé tételének szükségessége. A magyar hátraarc azonban valószínűleg a brit támogató álláspontnál is kellemetlenebb helyzetbe hozta a magyar külpolitikát az EU-ban.

Magyarország súlyos bizalomhiánnyal küzd Brüsszelben, ez többek között Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter unortodox gazdaságpolitikájának is köszönhető. Az uniós gazdasági nyomás óriási: hazánkkal szemben továbbra is túlzott deficit-eljárás van érvényben, amely jövőre akár szankciókat is vonhat maga után, miközben az Európai Unió támogatását is kérjük egy elővigyázatossági alap elérhetővé tételében.” – írja Zalán Eszter.

A teljes írást a nol.hu-n olvashatja el.