“Az európai társadalmak történelmi sikere tehát a tradicionális társadalmak „kézi vezérlésével” szemben az „intézményi vezérlésnek” tulajdonítható. Az ösztönszerű segítőkészségen, a hatalom közvetlen beavatkozásán, illetve a vallások útmutatásainak helyébe a racionális elveken és a hatalommegosztáson alapuló intézmények léptek. Az idők folyamán a különböző fejlődési pályát befutó államok intézményi berendezkedése egyre közelebb került egymáshoz. Eltérő „előéletük” ellenére a modern társadalmak gazdasági és politikai rendszere – mint ezt a kormányzás minőségét, a politikát, a demokráciát, az egyéni jogokat, a gazdasági intézményeket vizsgáló, egyre növekvő számú elemzés bizonyítja – mind hasonlóbbakká vált.

Ez az oka, hogy a társadalmak sikere vagy sikertelensége, nem szerencsés vagy kevésbé szerencsés történelmi múltjuktól, nem természeti kincsekben való gazdagságuktól vagy szegénységüktől, nem kedvező vagy kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedésüktől függ, hanem alapvetően intézményeiktől! Ebből pedig az következik: ha egy ország gazdag, lakói szabadok szeretnének lenni – márpedig mindenki erre vágyik –, akkor az nem gazdag nyersanyaglelőhelyek birtoklásán, nem is karizmatikus vezérek választásán múlik, hanem a sikert megalapozó intézmények megvalósításától függ.” – írja a publicista a Népszabadságban, és az alapos érvrendszerű írásának több következtetése mellett a következő hangzik el a konklúzióban:

“Az ország billenési ponthoz érkezett: az Orbán-kormány érdemi viták nélkül, a társadalmi ellenőrzés kiiktatásával meghozott, egymástól függetlennek tűnő, gyakran nem is szembetűnő döntései összekapcsolódtak, és egyik pillanatról a másikra alapvetőn megváltoztatják a politikai rendszer minőségét. Az idézett mutatók jelzik a társadalom fokozatosan romló állapotát. Normális ember nem érvelhet úgy: nincs ok aggodalomra, amíg a beteg még él. Mindenki tudja, hogy már a hőemelkedés is figyelmeztető jel! A 39 fok feletti láz azonban már nagyon súlyos betegséget jelez. A politika és a gazdaság említett indexeinek értékei ma azt jelzik, hogy a demokrácia és a piacgazdaság ugyan még nem halott Magyarországon, de a normálistól való eltérésük 40 fokos lázként jellemezhető. Az „orbáni úton” tovább haladva a rendszerváltás során elért – sokak által kritizált, de egészében a történelmi trendet követő – állapot romlása megállíthatatlan.”

A teljes írást a nol.hu-n olvashatja el.