
A korrupció terjedése Magyarországon nem új keletű. Azonban, amikor Orbán Viktor vezérletével 2010-ben a Fidesz kétharmadnál nagyobb parlamenti többséget szerzett, új helyzet állt elő. Azóta a magyar gazdaságtörténetben eddig még nem ismert módszerekkel utat nyitottak a szűk családi kört és haverokat kivételezett helyzetbe hozó kapitalizmusnak. Ennek egy esettanulmányát – a MET-csoport működésének hátterét – mutatták be szerdán.
Járadékvadászat és a haveri kapitalizmus modelljei a magyar energiapiacon, 2011-2015 (A magyar kormány – MVMP – MET történet). Ezt frappáns címet viseli a Korrupciókutató Központ Budapest legfrissebb tanulmánya, amelyet az Energiaklub megbízásából készített. Ez az első olyan tudományos alaposságú mű Magyarországon, amely egy több, mint gyanús ügylet elemzéséből az egész Orbán-rendszer működéséről állít ki elgondolkodtató bizonyítványt.
Nem Magyarországon fordult elő először, hogy az államot állampolgárok, illetve vállalatok egy csoportja “ejti foglyul” – emlékeztetett Tóth István János. A Korrupciókutató vezetője kifejtette: ennek révén elérik, hogy a kormányzat vagy az állami intézmények számukra kedvező, őket kivételes helyzetbe hozó jogszabályokat hozzanak. Ekkor az állam szűk érdekcsoportok kiszolgálójává, mondhatnánk “foglyává” válik. Mindez az állam szempontjából kudarc, mivel a gyengeségét bizonyítja, ugyanakkor ez a folyamat kedvező terepet teremt a korrupciónak, egyúttal kárt okoz az állampolgároknak és a vállalatoknak. Az Orbán-kormány, és személy szerint a miniszterelnök, azonban 2010 óta még ezen is túllépett, olyan gazdasági szervezeti rendszert teremtett, a haveri kapitalizmust, ahol az állam elsődleges funkciója, hogy a politikai vezető (Dél-Amerikában és Afrikában a diktátor) holdudvarára, barátaira bízza a társadalom erőforrásait – állapította meg Tóth István János.
Az írás a népszava.hu-n folytatódik.