“Én azt gondolom, meg kell hagyni az embereknek a szabadságot, hogy eldöntsék, mihez kezdenek a pénzükkel. A jó gazdaságpolitika onnan ismerszik meg, hogy pénzt hagy az embereknél, a rossz gazdaságpolitika meg onnan ismerszik meg, hogy pénzt vesz el az emberektől. Azt nem tartom a politika kompetencia- vagy felelősségi körébe tartozó kérdésnek, hogy mit csinálnak az emberek a náluk hagyott pénzzel. Hát azt, amit akarnak! Ha úgy gondolják, van rá okuk, hogy elköltsék, akkor elköltik, ha meg úgy gondolják, hogy inkább takarékoskodni illendő – van, akit erre neveltek -, az majd takarékoskodik. Van, aki úgy látja, hogy veszély következik, ezért inkább tartalékol. Miért kéne önöknek, nekünk, bárkinek megmondani, hogy mit tegyenek az emberek a pénzükkel? Nekünk egyetlen dolgunk van a mi felfogásunk szerint: olyan gazdaságpolitikát és olyan adórendszert kell fölépíteni és működtetni, amely minél több pénzt hagy az embereknél. Ez az egyetlen szempont, ami alapján én jó és rossz gazdaságpolitika között különbséget teszek” – idézi a miniszterelnöktől hírportál, majd valamelyest terjedelmesebb írásában tételesen végigveszi a kétségkívül hangzatos elv mögötti szándék valóságtartamát.
A tényekkel folytatja, most már a cikk szerzője: “Fordított áfát vezettek be a mezőgazdasági termékekre. Még csak tervezik, hogy 35 százalék fölötti forgalmi adót vetnek ki a drága szolgáltatásokra és termékekre, az viszont már eldőlt, hogy 25-ről 27 százalékra emelik a jelenlegi legmagasabb áfa-kulcsot.“
Még hosszú az ezt követő felsorolás, de a lényeg egyben a konklúzió is: “Attól eltekintve, amit a kormányfő mond, de azzal összhangban, amit tesz, az eddig bejelentetteken túli adóemelések is várhatók.”