A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosításának pénteki parlamenti elfogadása után “bármikor beeshetnek” a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői a hivatalos tárgyalások megkezdésére.

A kormányfő szerint még sok vita lesz a tranzakciós illetéknek az MNB-re való kiterjesztéséről – amely a munkahelyvédelmi akcióterv egyik forrása -, de ebben a vitában a kormány nem fog részt venni, a jegybank ugyanis független, és a saját belátása szerint jár el.

“Hogy ide hárítja, oda hárítja, ráteszi a bankokra a terhet, maga akarja állni – ebben a vitában a kormány nem vehet részt” – mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy pénzügyi tranzakciós illetéket mindenki fizet, és a jegybank sem lehet kivétel.

Az MNB-vel összefüggésben közölte azt is, hogy a nemzeti bankról szóló törvény módosításának pénteki parlamenti elfogadása után “bármikor beeshetnek” az IMF képviselői a Magyarországgal való hivatalos tárgyalások megkezdésére. Arra a felvetésre, hogy a jegybanktörvény-módosítás megszavazása után “pár percen belül lehet időpontot kérni a valutaalaptól”, azt felelte: “nem kell kérni időpontot, jönnek ők (…), bármikor beeshetnek mostantól”. Hangsúlyozta, szerinte az IMF-hitel értelme a pozíciójavítás, nem pedig a túlélés.

 A munkahelyvédelmi terv időzítésére kitérve a kormányfő azt mondta: először meg kellett várni, hogy Brüsszel június 22-én visszavonja “a Magyarországra indokolatlanul kirótt büntetéseket”. Az elmúlt két évben Magyarországnak más gazdaságpolitikájáért folyamatosan küzdenie kellett, “folyamatosan fenyegettek bennünket, részben források elvonásával, részben azzal, hogy rossz hírünket keltették a nemzetközi pénzpiacokon, leminősítettek bennünket. (…) Amíg nem sikerült megnyernünk ezt a csatát az EU-val, addig újabb csatát nem érdemes megnyitni. Ezt a csatát megnyertük”, most pedig egy következő szakasz kezdődik – fejtette ki. 

Hozzátette, a meghirdetett tízpontos akciótervtől, a szociális adócsökkentéstől elsősorban nem munkahely-növekedést, hanem a meglévő munkahelyek stabilizálását várja. Külön kiemelte a képzettséget nem igénylő munkát végzők támogatását, véleménye szerint ugyanis ma Magyarországon ezeknek az embereknek a kelleténél jóval kisebb a megbecsültségük, ezért a munkahelyvédelmi tervnek az is célja, hogy világossá tegye: ezek a munkavállalók fontosak, tisztelik őket, megbecsülik őket. Megjegyezte azt is, hogy a hatmillió forintnál kevesebb éves adóbevétellel rendelkező kisadózók január 1-jétől választhatják majd az átalányadózást. 

“Nem akarok senkit sem ijesztgetni, de Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek az asztalfiókjában jó néhány terv lapul még” – mondta Orbán Viktor, példaként említve, hogy a tárcavezetőnek van egy beruházásösztönző terve, amelyre ősszel tér vissza a kormány.

Azzal kapcsolatban, hogy meddig megy el a kormány a munkahelyvédelmi akcióterv érdekében, a miniszterelnök azt válaszolta: ha a kiszámíthatatlan európai gazdaságpolitika miatt néhány dolog másképp alakul, és “kicsit kell változtatnunk, a tartalék módosításával és felhasználásával reagálunk, ha nagyot kell reagálni, ha gyors és mély reakció kell, akkor összehívjuk a parlamentet, és megváltoztatjuk a törvényt”.

A jövő évi költségvetésről szólva a kormányfő azt mondta, a büdzsével két dolgot kell garantálni a gazdasági életnek: kiszámíthatóságot és rugalmasságot. Utóbbit azért, “mert csak a jóisten tudja, hogy mi fog történni és mi nem az eurózónán belül, amire nekünk azonnal reagálni kell”. Így a 2013-as költségvetés főszámai nem változnak, azokat tartani kell, de a büdzsé belső szerkezetében kellő és rugalmas tartalékalapot kell biztosítani – emelte ki, megjegyezve, hogy összességében nincs olyan terület, amelyre ne jutna több pénz, mint a korábbiakban.

(MTI)