A vártnál korábban megállapodás született továbbá egy olyan mechanizmus felállításáról, amely lehetővé teszi, hogy az euróövezeti mentőalapok segítségével közvetlenül tőkésítsék fel a bajba jutott bankokat. Orbán Viktor a találkozót követően a kohéziós politika fontosságáról beszélt, valamint közölte: a gazdasági növekedési célokat olyan eszközökkel akarja elérni Magyarország, amelyek nem növelik az államadósságot.

Magyarország visszautasította az uniós ajánlások egy részét, és nem hajlandó feladni adópolitikájának azt az irányát, hogy az adóterhelés súlypontja a jövedelmekről egyre inkább a fogyasztásra és a forgalomra kerül át – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken újságíróknak, az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos brüsszeli tanácskozása után. A kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarország egyszerre kívánja csökkenteni az államadósságot és növelni a versenyképességet. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedési célokat olyan eszközökkel akarja elérni, amelyek nem növelik az államadósságot.

Hozzátette: a kohéziós politika az unió szíve, és ha azt feladjuk, akkor abból nem növekedés lesz, hanem infarktus. A kormányfő felhívta a figyelmet arra: a kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatásokkal már eddig is bizonyítottan sikerült növekedést gerjeszteni, azért szerinte azt nem szabad gyengíteni. Elmondta, hogy ez év végéig akarják lezárni a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós pénzügyi keretek vitáját, aminek választ kell majd adnia arra, hogy mennyi pénzt lesz kohéziós célokra.

Mint mondta: a csúcs központi gondolata volt, hogy a bankadóból, válságadóból, tranzakciós adóból befolyó bevételeket a gazdasági növekedés ösztönzésére kell fordítani. Az ennek szellemében elhatározott európai növekedési paktum szemlélete tehát Orbán Viktor szerint összhangban van a magyar törekvésekkel.
 

   
120 milliárdos növekedési paktum
 

A brüsszeli tanácskozás első napján késő este elfogadták azt az intézkedéscsomagot, amely a pénzügyi stabilitást célzó lépéseket a gazdasági növekedés ösztönzésére irányuló döntésekkel egészíti ki. Herman Van Rompuy, az uniós csúcsvezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke, José Manuel Barroso, a legfőbb uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény, az Európai Bizottság elnöke, valamint Helle Thorning-Schmidt, az EU soros elnökségét e hónap végéig ellátó Dánia miniszterelnöke közös sajtótájékoztatón közölte, hogy a növekedési paktum céljaira összesen 120 milliárd eurót mozgósítanak.

Olyan intézkedésekről van szó, amelyek reményeik szerint szinte azonnal hatnak a növekedésre. Az Európai Beruházási Bank (EIB) tőkéjének növelésével az intézet hitelkapacitása 60 milliárd euróval nő, és a többletforrást uniószerte gazdaságélénkítő programokra használhatják majd fel. Hasonló nagyságrendre rúg a tagországoknak területi, illetve ágazati támogatásként járó, de fel nem használt forrásokból átcsoportosítható összeg. További közel 5 milliárd eurót fordítanak az uniós érdekű, fontos infrastrukturális beruházások támogatását szolgáló, úgynevezett projektkötvények kísérleti szakaszának finanszírozására.

   
Orbán: Magyarország nem várhat az uniós döntésekre

Orbán Viktor miniszterelnök, még az értekezlet előtt nyilatkozva, arról is beszélt: Magyarország érdekelt abban, hogy növekedés legyen Európában. Hozzátette: saját növekedési programjának elindításával Magyarország nem várhat az európai uniós döntésekre, “egyetlen perc veszteség nélkül” cselekedni kell e program beindításával.

Az uniós csúcsról szóló teljes beszámoló elolvasható az atv.hu-n.