A Tárki tegnap közölt, igen meglepő közvélemény-kutatási eredményei könnyen lehet, hogy valamiféle trendfordulót vetítenek előre. Abban az esetben, ha a Fidesz valóban a 20%-os támogatottsági szint alá esett, át kell értékelni a 2014-es választásokkal kapcsolatos közkeletű vélekedéseket.

Kiindulásképpen szögezzünk le néhány nagyon fontos tényt. Először is: egy mérés nem mérés. Vagyis minden konklúzióval óvatosan kell bánnunk. Másodsorban a Tárki és az Ipsos elmúlt két évben hónapról-hónapra bemutatott számai lényegesen nagyobb ingadozást mutattak, mint a Medián hasonló felmérései. Fontos továbbá az is, hogy ezen időszak alatt a Véleményvezér által is a legmegbízhatóbbnak tartott Medián szisztematikusan magasabb támogatottságot mért a Fidesznek, mint a másik két intézet.

Harmadsorban pedig nem szabad elfelejteni, hogy a mindenki által ismert, de viszonylag kevesek által értett „statisztikai hibahatár” kifejezés azt is jelenti, hogy a 10% körüli támogatottságú pártok esetében a néhány százalékos népszerűségingadozást mutató adatok gyakorlatilag semmit nem jelentenek. Végül, de közel sem utolsósorban ezeket a számokat úgy érdemes olvasni, ha van valamifajta értelmesnek tűnő előfeltevésünk azzal kapcsolatban, hogy milyen jelentősebb események vagy fejlemények mozgathatták az egyes pártok népszerűségét. Ezek hiányában ugyanis nagyon könnyen trendet láthatunk ott is, ahol semmi ilyesmiről nincs szó.

Mindezek alapján néhány következtetés az ellenzéki pártokra vonatkozóan: a Jobbik és az MSZP Tárki által mért erősödése akár a mintavételi módszertanból adódó véletlenszerű ingadozás is lehet. Ezt a feltételezést erősíti az, hogy az elmúlt hónapokból nem tudunk felidézni olyan jelentősebb, a Jobbikhoz vagy az MSZP-hez kapcsolódó eseményt, amelyik emberek tízezreinek a preferenciáit változtathatta volna meg. Ugyanígy az LMP helyben topogása és a Demokratikus Koalíció gyengülése is lehet a számok egyszerű játéka (bár utóbbi esetében Gyurcsány Ferenc plágiumügye is valószínű magyarázatnak tűnik).

Ennél mindenkit sokkal jobban izgat azonban az, hogy mit is jelent a Fidesz Tárki által mért 5 százalékpontos népszerűségvesztése. Az 5 százalékpont könnyen lehet, hogy a valóságban mondjuk csak 3, de még az utóbbi változás is az előző hónapok trendjét megtörő és meredeknek tűnő esés. Ezt az interpretációt erősíti az, hogy legalább két olyan eseményt is fel tudunk idézni, ami jelentősen befolyásolhatta a Fidesz megítélését az elmúlt időszakban.

A teljes cikket a Véleményvezér blogon olvashatja el.