Egy ország oktatási rendszerének megítélése a „felhasználó” szempontjából mindig nehézkes, főleg, ha a kérdés át is van politizálva. Állampolgárként, adófizetőként egy-egy nemzetközi felmérés kivételével nehéz valós képet kapni arról, hogy mennyire hatékonyan használja fel az adóforintokat a mindenkori állam – írja a Policy Agenda.

Emlékeztetnek: a felmérések közül a PISA-eredmények sokkszerűen rátörnek a magyar társadalomra, amelyet 2000 óta a politikai pártok saját maguk természetes logikája alapján értékelnek. Jól mutatja ezt, hogy 2010 végén Hoffmann Rózsa, akkori közoktatási államtitkár a PISA 2009-eredményeket még úgy kommentálta: „Az első PISA-felmérés eredményei rávilágítottak a magyar fiatalok szövegértési problémáira, a néhány év alatt bekövetkező javulás a magyar pedagógustársadalom szakmai felkészültségét, a minőségi oktatás iránti elkötelezettségét bizonyítja.”

Majd 2013-ban, a PISA 2012-eredmények kapcsán szintén Hoffmann Rózsa arról beszélt, hogy „Mindig voltak hullámvölgyek, de ez az első év, hogy mind a három mérési területen az átlag alatt végeztünk. (…) Ezek is visszaigazolják, hogy a 2010 óta elindított oktatáspolitikai intézkedésekre szükség volt. A mostani rossz eredmények annak is köszönhetőek, hogy 2003-ban módosították a Nemzeti alaptantervet, amellyel gyengültek a követelmények, megszüntették alsóban az osztályozást és az évismétlést.”

Az írás folytatása a 168Óra.hu-n olvasható.