„A kormány a profiltisztítás jelszavát hangoztatva azt ígérte, hogy világosan elkülöníti egymástól a költségvetésben a nyugdíj-jellegűés a biztosítási alapú juttatásokat a szociális támogatásoktól, és „ezentúl csak annyi nyugdíjat fizetünk ki, amennyi befolyik a nyugdíjkasszába.” Az adminisztratív változások mögött tehát egy megváltozott filozófiájú, racionálisabb, és a jövőgenerációinak terheit csökkenteni képes nyugdíjrendszer kialakítása volt az ígéret. A 2012-es költségvetési tervezetből kiderül: mindebből nem lesz semmi. A nyugdíjrendszer átláthatatlanabb és a fenntartása drágább lesz, miközben hosszú távon sem látszik, hogy javulna az egyensúlyi helyzete és jobb szolgáltatást lenne képes nyújtani az ellátásban részesülőknek.“ – olvasható az írás felvezetőjében a hazaeshaladas.blog.hu-n, majd tovább vázolja a szituációt:
“2011 végéig minden nyugdíj-jellegűkiadást a Nyugdíjbiztosítási Alap finanszírozott, ehhez a fedezetet az adózók (munkáltatók és munkavállalók) által befizetett járulékok és a más jogcímen beszedett adókból származó költségvetési támogatás biztosította. Cserébe tehát azért, hogy a költségvetés kiegészítette a Nyugdíjbiztosítási Alap hiányát, legalább egy helyen voltak az ilyen jellegűkiadások. A kormány ennek a néhány éve kialakított rendszernek az ellenreformjára készül, de azt valójában nem viszi végig.”
A felvezetés és a háttér után a következőképp hangzanak a jövőre vonatkozó következtetések:
“Láthattuk tehát: érdemben nem csökkennek a nyugdíjkiadások 2012-ben. Erre csak akkor lett volna esélye a kormánynak, ha az azonos szerkezetben beszedett járulékok különbözőállami zsebek közötti pakolgatása helyett az új elosztási logikát új beszedési logikával párosította volna össze.
Ez azon is múlik, és témánk szempontjából amúgy is különösen fontos szempont, hogy sikerül-e jövőre érdemben növelni az időskorúak foglalkoztatását. Mint erről korábban írtunk, ennek reális esélye 2012-ben sajnos minimális, így nem lesznek kevesebben azok, akik akár nyugdíjszerűnek-, akár szociális ellátásnak tekintett költségvetési forrásokból lesznek kénytelenek megélni.
Mindezek fényében igencsak kérdéses, hogy valóban megvalósul-e a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett bevételi-kiadási egyensúlya? A fentieken túl a legnagyobb kockázatot a főállású vállalkozóknál, vállalkozásoknál tervezett járulékfizetési kötelezettség változás jelenti. A tervek szerint ugyanis jövőre a vállalkozások az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékot nem a minimálbér, ill. a garantált bérminimum jelenlegi értéke, hanem azok 18 százalékkal megemelt értékének 150 százaléka alapján kötelesek fizetni. Így a főállású vállalkozások járulékterhei a jelenlegihez képest közel 80 százalékkal emelkednek! Félő, hogy a megemelkedőjárulékfizetési kötelezettség alóli kibújást választják majd a vállalkozások, ennek következtében pedig ténylegesen csökken az érintett befizetők száma, s megnőa jelentősen alacsonyabb közterhet jelentővállalkozói formák létszáma, ami a kormány szándékaival ellentétes módon csökkentheti a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeit.
Az biztos, hogy a nyugdíjrendszer és a magyarországi inaktív népesség támogatási, illetve nyugellátási rendszerének reformja úgy nem megvalósítható, ha csak egy elkülönített részt, a Nyugdíjbiztosítási Alapot akarja – sikertelenül – „kiegyensúlyozni” a kormány. 2012-ben egyelőre a kiadások nem csökkennek, a járulékterhek inkább nőnek, és új „zsebek” létrehozásával valójában csak egy bonyolultabb, átláthatatlanabb és a társadalompolitikai célokat inkább összezavaró átalakítás valósul meg.” – olvasható a Haza és Haladás blogján.
Kép forrása: origo.hu