Közben lázasan készítik a költségvetést, melyben nem számolnak az IMF-hitelmegállapodással, de annak elmaradására sincs alternatív számítás, ma már augusztusra ígérik a tavaly novemberben bejelentett hiteltárgyalások megkezdését, az ennek feltételéül szabott jegybanktörvény-módosítás pedig továbbra is várat magára.
Csak a Matolcsy-féle tündérmese része, hogy módosítja a kabinet a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozásokat – mondta el lapunknak Katona Tamás, korábbi pénzügyminisztériumi államtitkár. A magyar kormány “legkevesebb” fél százalékkal emeli az idei évre vonatkozó bruttó hazai össztermék (GDP) növekedésről szóló előrejelzését – ezt Varga Mihály, az IMF tárgyalásokért felelős miniszter jelentette ki a Bloomberg tudósítása szerint. Varga azzal indokolta a lépést, hogy német gazdaság jól állja az euróövezeti adósságválság kihívásait. Demján Sándor nagyvállalkozó nem ilyen optimista: egy tegnapi sajtótájékoztatón úgy vélekedett, hogy az elkövetkező tíz esztendőben Magyarország lesz Közép-Európa, sőt az egész kontinens leginkább leszakadt állama.
A német gazdaság a várakozásokon felül teljesít, ez azonban nem hozza magával feltétlenül a magyar növekedést, mert a régiós országok közül mi teljesítünk a legrosszabbul – kommentálta a kormány derűlátását Katona Tamás. A korábbi pénzügyminisztériumi államtitkár szerint az ilyen kijelentések is azt támasztják alá, hogy a kormány nem vesz tudomást a számokról, ez a GDP előrejelzés is csak Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tündérmeséjének a része.
A Költségvetési Tanács (KT) a hét elején óvatosságra intette a kormányt: a testület szerint érdemes lenne egy pesszimistább makrogazdasági prognózist is készíteni.
Az Orbán kormány példátlanul korán, már e hét pénteken benyújtani készül a parlamenthez a jövő évi költségvetés tervezetét, melyben feltehetően 1,6 százalékos GDP növekedéssel számol, ami egy-másfél százalékkal magasabb, mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB), vagy az elemzők és a hitelminősítők várakozásai. A jövő évi költségvetés, melyet a tegnap tárgyalt a kormány, nem tartalmazza sem a bevételi, sem a kiadási oldalon a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelét, mivel a megállapodás még nem született meg, így ezzel nem számolhat a kormány – mutatott rá korábban Kovács Árpád, a KT elnöke. Az indoklás annyiban sántít, hogy a kormány a Széll Kálmán terv megszorításaival is számol, holott az azokat megalapozó törvények és hatásvizsgálatok sem készültek el.
A GDP előrejelzés mellett a kamatkiadásokra is kért alternatívát a KT a kabinettől, mert ki kell számolni, milyen költségekkel jár az IMF-megállapodás elmaradása – erről Kovács Árpád az InfoRádiónak adott interjújában beszélt. A szakember hozzátette: a megállapodás megkötésére mihamarabb szükség van, mert minden késedelemmel pénzt dobunk ki az ablakon.
Július-augusztusban indulhatnak a tárgyalások az IMF-fel, azt követően, hogy a kormány módosította a jegybanktörvény vitatott részeit – mondta el tegnap Varga Mihály, aki szerint új szempont a tárgyalások megkezdéséhez, hogy az Európai Központi Bank aggályait is meg kell vizsgálni, holott az Európai Bizottság (EB) már elegendőnek találta a módosításokat.
Valójában az EB a jegybanktörvény ügyében kezdettől az EKB álláspontjára építette a véleményét, hiszen az EKB vizsgálja a tagállamok jegybankjának függetlenségét – mondta el lapunknak Kovács László, korábbi uniós biztos. Varga Mihály a jelek szerint most találkozik testközelből a kormányzati taktikával: az EB vagy más intézmények által igényelt módosításokból, mindig csak azok egy részét teljesítik.